Lánczi Tamás bevezetőjében felhívta a figyelmet a Századvég Project28 kutatására, amely immár hároméves tudástárral rendelkezik. Ebből pedig kitűnik, hogy Nyugat-Európában sokkal pesszimistábbak az Európai Unióval (EU) kapcsolatosan a polgárok, mint Kelet-Európában.
Prőhle Gergely szerint ez azért lehetséges, mert Kelet-Európa mindenféle nyomorúsága és baja ellenére, avval a tudattal tekint a kontinensre, hogy mi hozzá tartozunk, részesei vagyunk. A mi kulturális identitásunk egyértelműen európai kulturális identitás – fűzte hozzá. Kifejtette: abban a körforgásban vagyunk benne mint kelet-európaiak, ami az EU alapgondolatát is képezi. Két európai értéket nevezett meg pillérként: a zsidó-keresztény hagyományt és a felvilágosodás örökségét. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint egy teljesen felesleges légvár építés zajlik Nyugat-Európában, aminek a célja: az európai identitásképzés haladja meg a nemzetállami értékeket. Ezzel tehát az alapítóatyák alaptézisével mennek szembe a jelenlegi EU-s vezetők, mivel nem a nemzetállamok szembenállásának élét szeretnék csorbítani, hanem magát a nemzetállamot akarják megsemmisíteni. Mivel így nem gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak, hanem ideológiai problémákkal, az emberek csalódottakká és pesszimistákká váltak.
Schmidt Mária szerint viszont azért tűnik sokkal fajsúlyosabbnak ez a fajta pesszimizmus és válság, mert egy új évszázadban és új feltételrendszerben vagyunk. E mellé pedig már nem társulnak azon értékek amelyek mentén és amelyek miatt létrejött az EU. Ennek oka pedig az, hogy az egész unió és Európa vezetési válságban van. A nyugati országok belekényelmesedtek abba, hogy stabil politikai pártrendszerrel, elittel és váltógazdadasággal rendelkeztek. Ellenben a kelet-közép-európai országokkal, akiknek többször is újra kellett kezdeniük, ami miatt megtanultuk értékelni és megbecsülni az eredményeket. Ezt a helyzetet pedig nyugaton a 68-as elit tökéletesen kihasználta: nemcsak az intellektuális életet, de a politikát is maguk alá gyűrték. Ezek után pedig olyan értékrendet akarnak a kontinensre kényszeríteni, amelyet a keleti részen mi nem vagyunk hajlandók elfogadni.
Prőhle Gergely elmondta, hogy Németország nevezhető a kontinens beteg emberének. De csak azzal a szűkítő értelmezéssel, hogy az ország nagysága és fejlettsége okán a kisebb problémák, betegségek is sokkal nagyobbnak tűnnek. Ezáltal a német politika felelőssége sokkal nagyobb, amit Angela Merkel német kancellár 2015-ben például rosszul mért fel. A Wilkommenskultur zászlóra tűzése tévedésnek bizonyult, és rámutatott, hogy a német politikai rendszerben is komoly problémák vannak. A Terror Háza Múzuem főigazgatója szerint azonban ez ennél sokkal bonyolultabb. Schmidt Mária úgy véli, hogy Németország szakított a Helmut Kohl-i hagyományokkal, és egyértelműen vezető szerepre tör. Minden áldott nap hasznot akarnak húzni mindenből – tette hozzá. Rámutatott arra is: a német kancellár egyedül hozott döntést Európa helyett, és ez nagyon helytelen.
Prőhle Gergely ezzel szemben azzal érvelt, hogy Németország hamar kiheverte a hidegháborús korszakot, és immár három éve szuficites költségvetése van. Sőt úgy vélte, ha a magyar gazdaságból kivonulna a német autóipar komoly kihívással kéne szembenéznie Magyarországnak. Kifejtette azt is, hogy Németország segíti az uniós tagállamokat. Schmidt Mária viszont felhívta a figyelmet arra, hogy ez egyáltalán nem így van. Sőt pont az ellentéte igaz. "Mikor volt az, hogy bármely német vagy külföldi cég jeleskedett volna bármiféle segítségnyújtásban?" – tette fel a kérdést. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a német soft-politika mennyire rosszul teljesít. Anno ugyanis a kelet-közép-európai országok egymás között németül tárgyaltak, beszéltek. Ma ezt már viszont angolul teszik.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint ezt az identitás problémát nem maguknak okozták a németek, hanem a második világháborút követő ideológiai nyomás juttatta el őket ebbe az állapotba. Most segítenünk kell nekik bevenni a kanyart – fogalmazott Prőhle – hiszen a kelet-közép-európaiak felelőssége megértetni, elmagyarázni, miért jár rossz úton a német politika.
Schmidt Mária osztotta Prőhle optimizmusát annak tekintetében, hogy most rajtunk a sor és meg kell mutatnunk a nyugatnak: nem vagyunk segédmotorosok. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: Németország nem jótékonysági intézményként működik, az EU-s csatlakozás fejében, elárasztották a magyar piacot, és mindent kétszeresen megfizetettnek velünk.
Prőhle Gergely visszautalva még az identitás válságra felhívta a figyelmet a 2015-ös kölni szilveszter éjjelre. Arra, amikor migránshordák gyalázták meg a környék szent hagyományát. Ráadásul ezzel a felvilágosodás örökségét is sárba tiporták. Ekkor kellett volna világossá válnia a németek számára: civilizációs válság van küszöbön. Szerinte voltak is olyanok, akik erre felhívták volna a figyelmet, csak megkerülték, félreállították őket.
Schmidt Mária ellenben komolyabb problémára mutatott rá az ügy kapcsán. A kölni szörnyűségeket ugyanis a német média négy napig teljesen elhallgatta. Ráadásul ezután is csak komoly cenzúrával közöltek információt az esetről. Másik példa pedig amikor Németország akkori elsődleges történésze Hans-Peter Schwarz, könyvet írt arról hogyan tette tönkre 2015-ben Angela Merkel Németországot és Európát. Csupán egy recenzió született a műről, és teljesen ellehetetlenítették az addig nagy becsben tartott tudóst. Németországban totális szellemi diktatúra van – összegezte a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Megoldásként pedig az elitváltást nevezte meg.
Prőhle viszont kétkedően viszonyul az elitváltáshoz. Szerinte a kereszténydemokrata értékek már nagyon megváltoztak, főként a nyugaton. Így az elitváltás nem feltétlenül fog jó eredménnyel zárulni véleménye szerint. Schmidt Mária közölte, hogy soha, sehol nem egyszerű az elitváltás, viszont mindenképp történnie kell valaminek, mert az olyan isiásztól szenvedő emberekkel mint Jean-Claude Juncker, nem lehet a jövőbe tekinteni.
Schmidt Mária zárásként elmondta, hogy lát egy víziót, de ehhez rá kell ébreszteni Németországot, hogy az egy kelet-közép-európai ország. Ezért tökéletes közvetítő lehetne a kontinens két része között, és úgy válhatna az európai egység hasznos láncává. Ezzel szemben a németek most azt próbálják mutatni, hogy ők sokkalta "nyugatiabbak" mint maga a Nyugat.
