“Az Európai Unióban eltöltött közel tizenöt év alatt ugyanis tudomásul kellett vennünk, hogy az úgynevezett fejlett Nyugat csak másodosztályú tagokként tekint ránk. Az Európai Unió jelenlegi válságában ugyanakkor megértettük, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a krízis megoldását rájuk hagyjuk. Saját javaslatokkal kell előállnunk. A konferenciának az volt a célja, és ezt a célt el is értük, hogy megmutassuk, Kelet-Európában már elkezdődött a XXI. század. Mi vagyunk azok az országok, amelyek az utóbbi évtizedek tapasztalatainak teljes arzenáljával felvértezve akarnak megfelelni a XXI. század kihívásainak” – mondta el Schmidt Mária arra a kérdésre, hogy mi motiválta a V4-ek konferenciájának létrejöttét?
A történész beszélt arról is, hogy a 2004-es uniós bővítés csak csatlakozásnak mondható, nem egyesülésnek, hiszen ahhoz egyenrangú felek kellettek volna, és abban az esetben egy egységes Európa jön létre.
Hozzátette: “A nyugati uniós országok képviselői azt hiszik, hogy nekünk az a dolgunk, hogy visszakérdezés nélkül átvegyük az ő értékrendjüket. Ugyanakkor ők semmit sem hajlandóak tőlünk – a mi sok szenvedés árán szerzett történelmi tapasztalatainkból – tanulni. Még csak nem is kérdeznek. A véleményünk egyáltalán nem érdekli őket. Mindig csak ki akarnak oktatni bennünket. Ennek következményeként ma távolabbra vagyunk az egységes Európától, mint a kétezres évek elején.”
Nem az az Európa jött ugyanis létre – folytatta Schmidt Mária – , amelyről évtizedeken át álmodoztunk. "Ehhez még az is társul, hogy a nyugati uniós országok és Nyugat-Németország akkoriban kezdett el úgy gondolkozni az EU-ról, mint egy vállalatról. Olyan, kizárólag anyagi szempontrendszer alapján szemlélnek mindent, ami intellektuálisan képviselhetetlen. A céljuk az állandó, már-már napi szintű nyereségmaximálás.”
Beszélt arról is, hogy Orbán Viktor sokat tanult Helmut Kohl német kancellártól, “Magyarországon alapvetően nagyon pozitív Helmut Kohl-kép él. A magyarok szeretik és nagyra tartják őt. Nem utolsósorban azért, mert Magyarországgal mindig tisztelettel és valódi partnerként bánt. Kohl soha nem sértette meg a méltóságunkat" – mondta.
Szó volt arról is, hogy a német jobboldali CDU túlsásgosan balra tolódott, ezért meg kell újulnia. Hogy Merkel elhozhatja-e ezt a megújulást, arról Schmidt Mária azt mondta; “nem az én feladatom, hogy bármit is mondjak erről. Ezt a német választóknak kell eldönteniük. Nekik kell eldönteniük, hogy bíznak-e még a vezetésében, vagy már nem. Ha azonban Merkel azt gondolja, hogy egy másik út ígér a számára sikert, akkor arra az útra fog rálépni. Nagyon jó politikai érzékkel rendelkezik. Ha úgy látja, hogy egy kurzusváltás számára hasznot hozhat, akkor kurzust fog váltani. Most nagyon nehéz helyzetben van. Ebben a helyzetben nagyon sok függ attól, hogy a német választók türelmét meddig lehet próbára tenni. Ez már régóta nem a párt ügye. Egész Németországról és Európáról van szó. A németeknek elég hamar dönteniük kellene!”
Az interjú végén a német nyelvű hetilap főszerkesztője, Jan Mainka arra volt kíváncsi, hogy milyen Németországot kíván Európának a magyar történész. “Egy öntudatos, magabiztos és felelős Németországot. És egy jóval boldogabbat. Németország nagy és gyönyörű ország. Hatalmas a kultúrája, számtalan jó szokása van. A németeknek minden okuk meg lenne arra, hogy büszkék legyenek a hazájukra, hogy elégedettek legyenek. Nem kellene sem maguknak, sem más országoknak kicsinyes módon megkeseríteniük az életét. Németország valódi kultúrájának és nagyságának vissza kellene térnie” – válaszolta Schmidt Mária.
Borítófotó: Alexandr Vondra volt cseh védelmi miniszter és uniós ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes (b2) beszél a geopolitikai kihívásokról tartott panelbeszélgetésen az Európa jövője című kétnapos nemzetközi konferencia második napján a Várkert Bazárban 2018. május 24-én. Mellette Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója moderátor (b), Mário David, az Európai Néppárt volt portugál alelnöke, egykori európai parlamenti képviselő (b3), Tomás Strázy, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatója (j2) és Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, az '56-os Emlékbizottság társelnöke (j). A tanácskozást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Századvég Alapítvány szervezte.
