Kezdetnek a beszélgetőpartnerek elmondták mit vártak Magyarország uniós csatlakozástól, és milyen félelmeik voltak azzal kapcsolatban. Schmidt Mária azt remélte, hogy könnyebb lesz az utazás és, hogy társakká, partnerekké válunk. Viszont félt a piacok megnyitásától, különösképpen az élelmiszer sztenderdek átvételétől. Barthel-Rúzsa Zsolt szintúgy fontosnak tartotta a szabad utazás lehetőségét, valamint a jóléti társadalmakhoz való csatlakozás pozitív következményeit. Azonban félt attól, hogy Magyarország mint nemzetállam feloldódik-e az európai tengerben.
Schmidt Mária szerint a jövő évi EP-választás sorsfordító lesz, hiszen ez lesz az első alkalom, hogy az állampolgárok elmondhatják véleményüket a migrációs válságról és annak sikertelen kezelési kísérleteiről. Rámutatott arra is, hogy ezen választás jelentősége oly kiemelkedő, hogy még az Egyesült Államok elnökének volt főstratégája is Európába helyezte át tevékenységét, hogy segítse a változásért küzdő pártokat. Barthel-Rúzsa Zsolt is osztotta véleményét, miszerint ez lesz az uniós csatlakozásunk óta a legfontosabb EP-választás. Fontosnak tartja azt is, hogy tudatosítsuk ezt az emberekben, hiszen a részvételi hajlandóság alacsony. Továbbá kiemelte: nem levitézlett politikusokat kell az uniós parlamentbe küldeni, hanem olyan profi politikusokat, akik kiállnak Európa valódi érdekeiért.
Schmidt Mária ezek után rátért az okára annak, miért is kerültek levitézlett vagy rossz politikus az uniós csúcspozíciókba. Szerinte Európának a válsága és volt válságai – mint a 2008-as – nem főként gazdasági jellegű. Sokkal inkább maga a kultúra ahol a probléma forrását kell keresni. Úgy véli, hogy a nyugat kulturális válságban van. Emiatt pedig Európa nem fog tudni megfelelni a 21. század kihívásainak, hiszen megosztott és nem tud egységesen fellépni. Ha pedig nem tudunk egységesen fellépni, hogy tudunk a nálunk erősebb és agresszívabb civilizációs kihívásokkal szembenézni? – vélekedett a főigazgató asszony.
Barthel-Rúzsa Zsolt csatlakozott Schmidt Mária gondolatmenetéhez. Elmondta, hogy kutatásaik szerint kiderül: nagyon erős különbség van az európai elit és a polgárok véleménye között. Ráadásul meghúzódik egy nyugati pesszimizmus és egy keleti optimizmus törésvonal is emögött.
Schmidt Mária a témával kapcsolatban kifejtette azt is, hogy az emberek érzelem és kulturális meggyőződés alapján szavaznak. Ezért is oly jelentős a kultúra szerepe. A baj azonban, hogy Európa tele van kulturális kételyekkel, míg a vele szemben álló kultúrák nem kételkednek. Ebből kifolyólag szerinte az európai emberek elvesztik az otthonosság érzését. Ha pedig nem érzik otthon magukat, nem is fogják azt a területet megvédeni és elvesztik majd. Ehhez kapcsolódóan a Századvék Alapítvány elnöke elmondta, hogy hatványozottan érvényesek most Robert Schuman szavai: miszerint Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz. Úgy látja, hogy Orbán Viktor pontosan ezt képviseli politikájával mindenhol, pont azzal a céllal, hogy ne hagyjuk Európát gyarmattá válni.
Schmidt Mária rámutatott arra is, hogy a többi kontinenssel ellentétben egyre kevésbé fontos figyelni Európára, legalábbis kulturális értelemben. Felhozta Kína példáját, ahol van egy erős kultúra, de minden olyat implamentálnak ami azt erősíti. Ezért is üdvözölte az illiberalmizus tézisét, amely megteremtette a lehetőséget, hogy saját politikát folytasson az ország. Ez pedig Barthel-Rúzsa Zsolt szerint is nagy lehetőség arra, hogy konzervatív és értékrendű politikát folytasson az ország, ráadásul sikeresen.
Többek között ezért is látta úgy Schmidt Mária, hogy két irány van. Vagy egy nemzeti alapú politikát választanak az országok, vagy behódolnak a globalista irányzatnak. Ennek kapcsán kiemelte, hogy eddig ennek a globalista törekvésnek a közepében az Amerikai Egyesült Államok volt, de Donald Trump elnökké válásával ez megváltozott. És pont ez igazolja szerinte a nemzetállamok álláspontját. Így a jövő évi EP-választás arról is fog szólni, hogy megmaradnak-e a nemzetállamok.
A beszélgetőpartnerek megegyeztek abban, hogy ma Magyarország csak a V4-ekre és maximum Bajorországra számíthat, mint szövetségesekre. Valamint abban is, hogy a vezető országoknak tartott Európai országok, ugyanúgy halálos sebet kaptak az első világháborúban, mint a vesztes országok. Csak ez most, 100 évvel később ütközött ki. Ezért is tartják fontosnak, hogy elitcsere menjen végbe Európa nagy részében.
Barthel-Rúzsa Zsolt itt tett különbséget az illiberalizmus és a kereszténydemokrácia között. Szerinte előbbi egy politikai ideológiára vonatkozott, míg utóbbi ennél sokkal több, ami az emberek mindennapjaira is hatással van. Schmidt Mária ellenben úgy vélte, hogy az illiberális demokrácia arról szól, hogy mi az a liberális maszlag amiből mi nem kérünk. A kereszténydemokrácia pedig egy pozitív program, amely esélyt ad a helyes útra való visszatérésre.
Ezért is tartja a Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejezetten fontosnak, hogy lecseréljük a 68-as elitet. Hiszen nekik köszönhetjük azt, hogy ma nyugaton bárki kimondhatja, hogy muszlim vagy, hogy ateista, bármiféle következmény nélkül. De ha valaki azt mondja, hogy keresztény vagy nemzeti érzelmű az már probléma és üldözendő. Ez Schmidt Mária szerint pont a 68-as elit műve. Barthel-Rúzsa Zsolt ehhez hozzátette, hogy a nyugati elitben megfigyelhető egy rosszul értelmezett lelkiismeretfurdalás a gyarmatosítás miatt. Szerinte ebből következik, hogy mindenkit saját maguk és hazájuk elé helyeznek.
Schmidt Mária hozzáfűzte még, hogy nem lehet magunkra mint szigetre tekinteni. Mindig oda kell figyelni arra, hogy a legjobb szempontok alapján tudjuk érdekeinket érvényesíteni. Ugyanis ha mi nem küzdünk meg ezekért, akkor senki más sem fog. Úgy látja, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magyar kormány ezt megérti és ennek tükrében cselekszik. Ezt a választók pedig már a harmadik kétharmados legitimációval hálálták meg.
