A történész szavai szerint a száz évvel ezelőtt befejeződött háború az európai országok testvérháborúja volt, hiszen a harcokban résztvevő nemzetek vallásilag és kulturálisan is hasonlóak voltak. Az országok mozgósították gyarmataikat is, így lett az európai háborúból világméretű tragédia.
Schmidt Mária aláhúzta: a háborúban milliók vesztették életüket, s ennél is többen váltak testi és lelki nyomorékká. Az emberáldozatok mellett az országok anyagi károkat is szenvedtek. A főigazgató meglátása szerint a világháború nem oldott meg semmit, általánossá vált az istenhit elutasítása és az értékválság, a világégésnek köszönhetően a „nyugat önbizalomvesztésnek századává vált” a huszadik század.
Schmidt Mária beszédében elmondta, hogy a háborút lezáró békediktátumok valódi célja a legyőzött országok meggyengítése és megalázása volt, nemzeti büszkeségük ellehetetlenítését akarták elérni a győztes hatalmak.
Az antant országai szakítottak a bevált európai hagyománnyal, az érdekbeszámításon alapuló békével, a vesztes félen harcoló súlytalan szövetségeseket is keményen megbüntették.
A történész rávilágított: a világháború győztes országai 1922-ben aláírták a washingtoni egyezményeket, mellyel hivatalosan is véget ért a britek korlátlan uralma a tengerek felett, s ezzel véget ért az európai világrend, melyet az amerikai váltott fel.
Az új világrend formálására azonban az amerikai Wilsonon kívül bejelentkezett Lenin is a maga ideológiájával. A győztes Wilson kötelezővé tette a politikai rendszerváltást, az amerikai minta átvételét, ám ez sok európainak nem tetszett, így teret engedtek a bolsevikok mérgező ideológiájának.
Schmidt Mária elmondta, a párizsi békék csupán egy rövid tűzszünetre zsugorodtak össze, hiszen a vesztesek a megalázó diktátumok miatt revansra készültek, s a győztes hatalmak pedig erősen pacifizálódtak, meggyengültek, ami cselekvésre sarkallta a legyőzött országokat.
A főigazgató úgy látja, hogy a nyugati világ legitimációját az első és a második világháborúban aratott győzelemből eredezteti, a vesztesek bűneit elevenítik fel, hisz még mindig Adolf Hitler a legnagyobb bűnös, s Vilmos császár a legnagyobb militáns, a többiek bűnétel, mint Pol Potét elhomályosítja a nyugat.
A nyugati országok szerint az első világháborút a nacionalizmus robbantotta ki, pedig ha jobban megnézzük – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária – a világégés birodalmak közötti harc volt.
