Schmidt Mária szerint “a hivatásszerű aláírók ezúttal is egy olyan utópikus európai birodalom mellett törnek lándzsát, amelyet egy arra hivatott élcsapat (vagyis ők) irányít, egy antidemokratikus és bürokratikus adminisztráción keresztül.”
Hozzáteszi: “Egyáltalán nem a véletlen műve, hogy erről mifelénk mindenkinek azonnal a harminc éve kimúlt szovjet birodalom jut az eszébe.”
A kiáltvány aláíróival szemben Schmidt Mária úgy véli: “Európai civilizációnkat pont azok a bevándorláspárti élcsapatok veszélyeztetik, akik nemzetállamellenesek, vagyis tagadják a szabadságot és a demokráciát.”
“Akik többre tartják magukat polgártársaiknál azt állítva, hogy nem illeti meg a szólás és cselekvés joga azokat, akik a nép nyelvét beszélik, a néphez szólnak, a nép érdekeit képviselik és többségi felhatalmazással rendelkeznek. Az európai társadalmakat ugyanis a szabadság és a szuverenitás, valamint a belőlük fakadó felelősségvállalás tette »naggyá, megbecsültté és jómódúvá.« A Lévy és aláírótársai által képviselt elitista, posztliberális élcsapat mindezt veszélyezteti. Ők azok, akik a szólásszabadság helyébe politikailag korrekt kánont léptettek. Akik felszámolják a nemi identitások természetes kategóriáit, hadat üzennek a keresztény kultúrának. Megtámadták a család intézményét, nevetségessé tették a hazaszeretetet, a tekintély minden formáját a porba rántották, miközben saját maguk számára feltétlen tiszteletet és elismerést követelnek. Hátat fordítottak az európai kultúra értékeinek azt hazudva, hogy minden kultúra azonos értéket képvisel. Idegen, más, a miénket megkérdőjelező, szabályainkat és életmódunkat megvető és tagadó illegális migránsok millióit szabadították és szabadítják rá Európára, kockáztatva ezzel kultúránk és életmódunk megőrzését és megtartását. Megtagadták a női emancipáció eredményeit, amikor a női egyenjogúsítás sikereit semmibe vevő, sőt tagadó tömegekkel árasztották el Nyugat-Európa városait, településeit. Ezzel párhuzamosan a metoo-mozgalom felkarolásával és szponzorálásával alázzák meg a nőket, azt a látszatot keltve, mintha a viktoriánus korhoz hasonlóan fokozott védelemre és kíméletre szorulnának. Az áldozati kultúra mértéktelen túlterjeszkedésével hadat üzentek a felelősségvállalás minden formájának, ami nyámnyilává és kiszolgáltatottá teszi férfitársainkat és ezen keresztül mindannyiunkat. A maszkulinitás elleni hadjárat súlyos társadalmi és civilizációs válságot eredményez. Ez a liberális elit bűnös abban is, hogy múltunk vállalását ellehetetleníti, történelmünket szégyenletesnek hazudja, büszkeségpontjainkat eltagadja.” – sorolja a Terror Háza Múzeum főigazgatója a “posztliberális élcsapat” bűneit.
“Ennek az elitnek rossz a lelkiismerete. Mert a nyolcvanas évek óta mindent és mindenkit elárultak, és most rettegnek, mert lelepleződtek, mert tudják, hogy a szánalmasok, a sárga mellényesek, a dühösek, a lenézettek, a hazafiak, és mindazok, akik szerintük nem számítanak, eltakarítják őket az útból. Az amerikai, a francia, az olasz, az osztrák és a közép-kelet-európai emberek olyan elitet akarnak, akikre számíthatnak, akik az ő érdekeiket is szem előtt tartják, az ő kultúrájukat is meg akarják őrizni és értéknek tekintik mindazt, amit az európaiak évezredek alatt létrehoztak.” Zárja gondolatait Schmidt Mária.
A teljes írás a Látószög blogon olvasható.
Borítófotó: MTI /Balogh Zoltán
