Teljesen megtöltötték a termet a Terror Háza Múzeum főigazgató új könyvének bemutatóján az érdeklődők. Schmidt Mária körülbelül százötven oldalas esszéjét azzal a nem titkolt céllal írta meg, hogy újraértelmezze a világ és benne Magyarország huszadik századi történetét.
Egy nagyon bátor könyv
Schmidt Mária könyve kapcsán először Frank Füredi kapta meg a szót. A művet méltatva a világ egyik legelismertebb szociológus professzora, akit magyar származására tekintettel Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója Füredi Ferencként mutatott be, azt mondta: az igazi új világ az első világháború után bontakozott ki. Ami azokban az években történt, máig meghatározza, miként élünk – tette hozzá Füredi, aki annak ellenére, hogy '56-ban gyerekként kénytelen volt családjával együtt elhagyni az országot, végig magyarul tartotta meg előadását.
Az 1914 és 1918 közötti kultúra és politika determinálja a jelent – hangoztatta, megjegyezve: a nyugati történészek nem fogják egyből megérteni a címet, számukra ugyanis a második világháború után született az új világ.
Frank Füredi izgalmasnak nevezte a kötetet, amely sok érzést tartalmaz. Más történelmi művek sokszor unalmasak, mert ezek hiányoznak belőlük, túlzottan technikaiak – hangoztatta. A szociológus arról is beszélt, hogy a nyugati történetírás az első világháború kapcsán amnéziában szenved. Sokan nem is akarnak írni erről és az ezt követő, '45-ig tartó időkről, vagy ha mégis, csak egyféleképpen hajlandóak írni róla. Azt akarják, hogy ezeket a történelmi tapasztalatokat elfelejtsük – hangsúlyozta. „Szerencsére Mária ellenáll ennek, és azt akarja, hogy valahogy kigyógyuljunk ebből a történelmi amnéziából” – tette hozzá.
Füredi úgy véli, Schmidt Mária egy nagyon bátor könyvet írt, és lehetséges, hogy sokan fel fognak háborodni rajta, de ez nem baj. „Az az igazi történelem, ami néha csinál egy kis botrányt” – állapította meg. A szociológus két fontos feladatát jelölte meg a könyvnek: először is, hogy máshogy gondolkodjunk az első világháborúról és arról a világról, ami 1919-ben létrejött, de Füredi ennél is fontosabbnak tartja, hogy mi magyarok ne mások szemüvegén keresztül lássuk a saját történelmünket.
A szociológus szerint az első világháború mindenkinek katasztrófa volt Európában, még azon államoknak is, amelyek „azt hitték, hogy győztek", Magyarországnak pedig főleg.
Schmidt Mária azt írta le, hogy 1919-ben a magyar vezetők nem sajnáltatták magukat, hanem megpróbáltak új társadalmat építeni – mondta Frank Füredi. Hozzátette: a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt akarja elérni, hogy az emberek másként gondolkodjanak Magyarország múltjáról.
A Füredi arról is beszélt, hogy a könyv rámutat, Trianon idején a nyugati államok ugyanúgy vélekedtek mások határairól, mint ma: a nemzeti szuverenitás akkor sem jelentett semmit a nyugati elitnek.
Ideológiák harca
Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott: ha Schmidt Mária kinyitja a száját, valóban mond valamit, és azt hetekig, hónapokig emésztik az emberek.
Kijelentette: bárhová nézünk, mindenhol az első világháború következményeibe botlunk. Sok olyan, akár ötszáz oldalas történelmi mű is létezik, amely legfeljebb arra jó, hogy lábjegyzetben hivatkozzanak rá, ez azonban más: azon ritka könyvek egyike, amelyek mernek mondani valamit – hangoztatta Békés Márton.
A kötetben Schmidt Mária az egész XX. századot „egyetlen világháborúvá olvassa", amelynek három szakasza az első és a második világháború, majd a hidegháború.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója azt a részt nevezte a legizgalmasabbnak, amelyben a szerző a XX. századi ideológiai harcot, az amerikai álomról és a szovjet emberről alkotott, a szabadságot és az egyenlőséget abszolutizáló elképzelés összecsapását elemzi. Békés hozzátette: a könyv nagyon jól leírja, hogy Magyarország az első világháború utáni felfordulásban mind a két programot kipróbálja, aztán visszaállítja a királyságot, és úgy dönt, inkább magához marad hű. Sem az amerikai, sem pedig a bolsevik ígéretnek nem hitt. Az utóbbival kapcsolatban Békés megjegyzi, hogy „pont száz évvel ezelőtt, ezen a napon került diktatórikus körülmények között, államcsínnyel bevezetésre”.
„Szabadsághiányos" állapot uralkodik nyugaton
Schmidt Mária azt mondta, régóta meg van győződve arról, hogy a legújabb kori történelem legfontosabb eseménye az első világháború. Minden azzal kezdődött, mindennek abban található a gyökere – vélekedett.
Szavai szerint a második világháború és a hidegháború már véget ért, az első világháború azonban még mindig tart: a harcokat előidéző konfliktusok, valamint az ütközeteket lezáró, kényszerített béke feltételei megoldatlan problémák százait vetik fel. Megszüntették az évszázadokig meghatározó Oszmán- és Habsburg Birodalmat, melyek generációkon keresztül keretbe foglalták egy-egy hatalmas térség életét, de Németországot nem darabolták föl, ami érthetetlen, hiszen egy teljesen új országról van szó, ami 1870-ben jött létre – mutatott rá a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Mi a tanulsága a Habsburg Birodalom feldarabolásának az Európai Unióra nézve? – tette fel a kérdést Schmidt Mária. A történész szerint ezzel kudarccá tettek egy olyan projektet, amely évszázadokon keresztül példát mutatott arra, hogy miként lehet a különböző nemzetek szuverenitását és egymás mellett élését összeegyeztetni, miközben az unióban pont egy hasonló koncepción próbálunk dolgozni. Schmidt Mária hozzátette: érdemes megemlíteni az Oszmán Birodalom feldarabolását is, hiszen ott van az egész Közel-Kelet problémája, mint például napjainkban a szír konfliktus.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a nyugati társadalmakat nem érdekli a történelem. Egészen más irányba mentek el, szellemi életüket „béklyóba" zárja „a politikailag korrekt kánon". „Szabadsághiányos" állapot uralkodik, tele vannak tabukkal és olyan kifejezésekkel, amelyeket nem használhatnak az emberek – hangoztatta. „Úgy gondolják, hogy a különböző kisebbségi identitások abszolutizálása az a kérdés, amire nekik fókuszálniuk kell. Semmi, ami összeköt nem fontos, csak az számít, ami szétválaszt, ami elkülönít. Ez egy teljesen más koncepció, mint amiben én hiszek. Én azt gondolom, van olyan, hogy nemzeti összetartozás, vannak közös dolgok, közös értékek, közös múlt, jelen és jövő. Ők nem így gondolkodnak” – hangsúlyozta Schmidt Mária.
Schmidt Mária szerint mindez a történelemoktatás hiányosságára vezethető vissza. Pedig a történelem a legfontosabb tantárgy, az ad önazonosságot – zárta beszédét a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
