Az optimisták az autóiparhoz hasonlóan nagy mikrocsipigényű okostelefon-szegmens ez év első negyedében mért zsugorodásának a végére számítanak. A derűlátást a világ legnagyobb lapka-előállítójának, a tajvani TSMC-nek az amerikai és a szingapúri gyárépítési tervei is fűthetik. Az ebből adódó gyártásnövekedésre alapozó optimizmust nem mindenki osztja, és valljuk be: ezek az óvatosabb előrejelzések elég meggyőző érvekre támaszkodnak. Mint az a Figyelő 22. számában megjelent, Nem látszik a félvezető-hiányos időszak vége című írás is kifejti, egyéb okok mellett a szomszédunkban zajló háború elhúzódása az, amely hosszabb távon jelentősen ronthatja a kilátásokat.
Az Automotive News nemrégiben a Techcet nevű piackutató céget idézve a neon drágulását és e nemesgáz készleteinek a kifogyását prognosztizálta, rámutatva, hogy az amerikai csipgyártók „szinte teljes mértékben” az Ukrajnából és Oroszországból származó neonra támaszkodnak. Hasonló kockázatot jeleztek azzal összefüggésben is, hogy a félvezetők, katalizátorok előállításában ugyancsak szerepet játszó palládium készleteinek a 33 százaléka Oroszországban található, s úgy ítélték meg, hogy a nikkel- és az alumíniumellátás is veszélyben van.
Optimista hangok
A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi Hungaria lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a győri gyárban jelenleg heti öt napot tudnak termelni, képesek kezelni az orosz–ukrán háború okozta beszállítói gondokat, s igyekeznek megtartani az ukrajnai beszállító partnereket, hogy ezzel is támogassák őket. Kilenccel állnak kapcsolatban, tőlük egyebek mellett üléshuzatokat és motortérkábeleket rendelnek. A konszern ugyanakkor alternatív beszerzési forrásokat is keresett.
Les Zoltán, az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatója kifejtette: cégüknél is elsősorban a globális csiphiánnyal összefüggésben kialakult alkatrészellátási gond okozza a legnagyobb problémát, ám megítélése szerint az év végére szignifikáns javulás prognosztizálható. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csiphiány teljes megszűnése szerinte sem várható 2022 decemberére.
Az Audi türelmet kér
A Volkswagen konszernnél 2020 szilveszterétől kezdve egy szakmai stáb hangolta össze az alkatrészek elosztását a több mint száz telephely között. Azok pedig – alapos tervezést követően – ebből a mennyiségből gyártották le a lehető legtöbb autót. A normál termelési rendtől eltérő üzemmód jelentős többletköltséggel és pluszmunkával jár, így a gyárvezetés már nagyon várja a visszatérést a rendes kerékvágásba. Addig is türelmet kérnek az ügyfelektől, és ígérik, hogy minden megrendelt gépkocsi elkészül.
Az Audi közleménye kitér arra is, hogy egyelőre belső égésű motorokból állítják elő a legtöbbet Győrben, de a dízelmotorok – főleg a négyhengeresek – iránt már csökken a kereslet. Les Zoltán az autózás trendjeivel kapcsolatban arra számít, hogy a 2030-as évek első esztendeiben térnek át teljesen az elektromotorok gyártására. Az önvezető autózásban 2025 környékén vár szintlépést, ám a teljesen autonóm járművek kora csak hosszú évek múlva jön el. A jövő gépkocsija pedig nem lesz más, mint egy környezetével kommunikáló, kerekeken guruló okoseszköz. Az igazgató az elektromobilitásnál tapasztalthoz hasonló nagyságrendű változást vár a következő esztendőkben az önvezető autózásban. A jelenleg 2,5-es, 3-as szint után várhatóan néhány év múlva megjelennek a 4-es szintű autonóm járművek, amelyekben már mással is foglalkozhat a vezető, és az autó egy-egy meghatározott, gyakorta végigjárt útvonalon képes lesz önállóan üzemelni.
A Daimler is optimista
A Bloomberget idézve a vg.hu a hónap elején megírta: a legnagyobb kamiongyártónak számító Daimler Truck Holding a csipellátás tekintetében már látja a fényt az alagút végén. A Mercedes teherautó-modelljeiért felelős, valamint a cég európai és dél-amerikai részlegét vezető Karin Rådström szerint a helyzetük tavalyhoz képest javult, és sikeresen elkerülték a Kínát lassító lezárások hatásait is, ám nem szeretne előre inni a medve bőrére. Az idézett forrás alapján Rådström szavaihoz hasonlóan nyilatkozott a Mercedes termelési vezetője, Jörg Burzer is, aki szerint a csiphiány már nem okoz komoly leállásokat.
A BMW óvatos
Emlékezetes, hogy Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója márciusban az Európai Autógyártók Szövetségének az elnökeként az iparágat sújtó mikrocsiphiány kapcsán uniós szinten összehangolt lépéseket sürgetett. Salgó András, a cég magyarországi kommunikációs igazgatója óvatos optimizmussal úgy fogalmazott, hogy legfeljebb az év második felétől lehet némi enyhülés a félvezetők piacán, ám ez nem jelenti azt, hogy a hiány teljes mértékig megszűnik. Meg-ítélése szerint az ukrajnai háború, az ellátási láncok szakadozása, a távol-keleti járványokkal kapcsolatos lezárások továbbra is komoly kockázati tényezők. Ugyanakkor hozzáfűzte: a BMW az eddigiekben is mindent megtett annak érdekében, hogy megőrizze a beszállítóit, illetve alternatív megoldásokat találjon az ellátási problémákra.
Csökkenéssel számol a Suzuki
A Datahouse újautó-eladási statisztikái szerint tavaly 17 650 Suzuki személygépkocsit regisztráltak Magyarországon. Ez az összes (121 920) forgalomba helyezett személyautó 14,48 százaléka, így az éves eredményeket nézve a vállalatnak immár hatodik esztendeje sikerült megtartania vezető pozícióját a hazai piacon – kezdte válaszát a cég a Figyelő kérdésére. „Ami az elmúlt hónapokat illeti, elmondhatjuk, hogy vevői igény van az autóinkra, a csiphiány miatt azonban ezt nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni, illetve felszereltségtől függően néhány hónap várakozási idővel kell számolni” – folytatták.
Közölték: örülnének, ha meg tudnák erősíteni a félvezetőhiány globális piaci enyhülésével kapcsolatos információkat, annál is inkább, mert ők is ezt várták, ám nagyon sok olyan előre nem látott esemény volt ebben az évben is – például a Covid–19-járvány Ázsiában –, amely akadályozta, sőt jelenleg is nehezíti az ellátási lánc folyamatosságának fenntartását. „Ezért arra számítunk – így a Suzuki –, hogy az alkatrészellátási nehézségek ebben az esztendőben még megmaradnak. Ugyanakkor rendkívül gyorsan változik a piaci környezet, ehhez nekünk is rugalmasan kell alkalmazkodnunk.”
A Suzuki a teljes hazai újautó-piac két számjegyű csökkenésével számol; ebben megítélésük szerint oroszlánrésze lesz a csiphiánynak, hiszen félvezetők nélkül ma már nem lehet gépkocsit gyártani. Vagyis hiába van kereslet az új autók iránt, az előállítható mennyiség korlátozott.
