A Figyelő június 14-én megjelent számában elkészítettük a TOP 10 globalizációs rovarkártevő listáját, amelynek összeállítását a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) szakemberei segítették. A TOP 10 mellett további öt fontos kártevő nevét és leírását közöljük alább.
E növényi kártevők közül néhány, ha nem is teljesen új faj nálunk, de az éghajlatváltozás nyomán ideszokott jövevény. Ezek jelentős károkat okozhatnak a nagy szántóföldi növénykultúrákban, és persze a kiskertekben is. Nem beszélve arról, hogy nehéz ellenük hatékonyan védekezni. Az elmúlt időszakban nálunk megjelent növényi kártevő terjedésében több tényező is szerepet játszik.
Az egyik legfontosabb a klímaváltozás, amely Magyarországon az elmúlt két évtizedben különösen a téli hónapok enyhülésében nyilvánul meg. Ez számos rovar terjedését, illetve bizonyos fajok esetén, a gyorsabb felszaporodást segíti. Közben a határok nyitottabbá válása is megtörtént: a mezőgazdasági termékek és a növényi szaporítóanyagok szabad, globális áramlását is egyre kevesebb adminisztratív akadály korlátozza. Első osztályú terjeszkedési lehetőséget biztosítunk így a mezőgazdasági termékekkel együtt utazó kártevőknek. Pedig nincs is jegyük, hiszen „potyautasok”.
1. Selyemakác-levélbolha (Acizzia jamatonica)
Ázsiai eredetű, Európába valószínűleg fertőzött szaporítóanyaggal hurcolták be. Európán belüli gyors terjedéséért is a fertőzött szaporítóanyag lehet a felelős. Magyarországon 2013-ban több helyen is észlelték a selyemakác leveleinek károsodását, és azon a kártevőt azonosították. A selyemakác leveleit a levélbolha kifejlett és lárva alakjai szívogatják, a levelek elsárgulnak, lehullanak. A levélbolhák jellegzetes mézharmatot, ragacsos váladékot termelnek. A selyemakác az utóbbi időszakban a házikertek kedvelt díszfája lett. gyors növekedése, laza, félárnyékot adó lombja miatt, amely mediterrán hangulatot áraszt. Növényvédelmi feladat korábban nem volt vele, mivel hazánkban nem volt károsítója. Ez a bolha azonban csak a selyemakácot károsítja. Szakértők szerint nem szabad hagyni, hogy az áttelelő alakból kifejlődő első nemzedék felszaporodjon, ezt természetes ellenségei, a katicabogarak, fátyolkák is fékezhetik.
Varga András fotója, gd.eppo.int
2. Júdásfa-levélbolha (Cacopsylla pulchella)
A déli országokban jelentős kártevő, nálunk az első olasz importfákkal lelt új hazára, az enyhe telek és meleg nyarak pedig kedveztek a szaporodásának. Tojásai lerakását a rügyfakadásakor kezdi és már nem csak az újonnan telepített júdásfákon, hanem a több évtizedes idősebb fákon is tömegesen károsít. A bolhák által szívogatott levelek növekedése leáll, a nyár közepére őszi lombszín és korai levélhullás a tünetek. A zsenge levélkéken szívogató lárvák gyorsan fejlődnek, testüket hosszú viaszfonalakkal álcázzák, és igen bőségesen ürítenek. Tápanyagban gazdag ürülékükre rendszeresen rájárnak a hangyák. A kevésbé gyakorlott szeműek figyelmét a károsításra a ragadós ürülék gömböcskék tömege hívja fel. A levélbolhák tömeges szívogatása nehezíti az új hajtások fejlődését, az amerikai júdásfa Forest Pansy nevű, vörös levelű változata és a kínai júdásfa Awondale fajtája esetén akkora is lehet a lombkártétel, hogy védekezés nélkül a fiatal csemeték a nyár közepére elpusztulnak. A hétpettyes katica és lárvái, zengőlégy, fátyolka lárvák és ragadozó poloskák pusztítják.
3. Puszpángmoly (Cydalima perspectalis)
Magyarországon először 2011-ben figyelték meg Sopron környékén, azóta Balaton melletti kertben és Budapesten is károsított a puszpáng bokrokon. A levelek hátoldalára tapadva rejtőzködnek. A bábozódáshoz vonuló lárvák több levelet összeszőnek, abban húzódnak meg, azokból fejlődnek ki a lepkék. A kárt a hernyók rágásukkal okozzák: a fiatal hernyók csak egyik oldalról rágják le a levélszövet felszínét, ezek a levelek kisárgulnak. A nagyobb hernyók már gyors mértékben lerágják a kis leveleket, gyakran a teljes levéllemezt is.
4. Szegfűsodrómoly (Cacoecimorphia pronubana)
A soktápnövényű sodrómoly 42 növénycsalád 160 faját károsította eddig a Földközi-tenger környékén. Első rajzása májustól júliusig, a második augusztustól szeptemberig tart. A lepkék károsítanak a kerti dísznövények mellett kajszin is, egyaránt károsítják a zöld részeket és a termést. Az üvegházakból és a faiskolai lerakatokból kirepülve, mezőgazdasági növény állományokban megtelepedve, jelentős kárt okozhat.
5. Tujaszú (Phloeosinus aubei)
A tujahajtások tövében rág odvakat, esős májusban nagyon sok bogár belefullad a sebet elzáró mézgába. A túlélők senyvedő tujákat keresnek, a kéregben a nőstények elkészítik az anyajáratokat és lerakják tojásaikat. A tujaszúk kártétele egész Európában súlyosbodott a szélsőségesen aszályos nyarak hatására, hiszen eredeti hazájában, Észak-Amerikában a keleti partvidék, hűvös, párás hegyvidékek lakója üde talajokon. A víz hánya és hőség miatt ugyanakkor a tuják, ciprusok és hamisciprusok nedvkeringése leáll és ez lehetővé teszi a bogarak és a lárváik zavartalan táplálkozását. A nyugati tujára nagyon rossz idők járnak: sivatagi forróság, száraz levegő és rendszertelen csapadék.
