Látványos javulást hozott az idei második negyedév az itthon kibocsátott bankkártyákhoz kapcsolódó visszaéléseknél
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból. A jegybanki táblákhoz mellékelt tájékoztató szerint április és június között a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 13 ezer alatt, az okozott kár értéke pedig kevéssel 322 millió forint felett alakult: a visszaélések száma 34, az okozott kár értéke pedig 17 százalékos csökkenést mutat 2020. második negyedévéhez viszonyítva. A jelentős javulás az MNB közleménye szerint elsősorban a már az online vásárlásoknál is alkalmazandó erős ügyfélhitelesítésnek köszönhető. Hasonló tendencia érvényesült a jegybank adatai szerint az elfogadói oldalon is, itt darabszámban közel 68, értékben pedig 71 százalékos a visszaesés.
Ami a részletesebb adatokat illeti, a kibocsátói oldalon történt visszaélések döntő része az internetes vásárlási tranzakciókhoz kötődik, hiszen az itt feltárt bő 11,3 ezer csalás 245,6 millió forintos kárt okozott. Ezzel együtt a neten keresztül végrehajtott visszaélések száma és értéke is érezhetően csökkent a múlt év második negyedéhez képest:
előbbinél 34,2 utóbbinál 28 százalékos visszaesést mutat a jegybanki statisztika.
A másik, említést érdemlő visszaélési forma az elveszett vagy ellopott bankkártyákkal végrehajtott csalásoké, amelyeknél a 782, kimutatott eset összesen 6,76 millió forintnyi kárt okozott. Mindkét mutató jelentősen javult viszont 2020. azonos időszakához képest, hiszen akkor még 1084 káreseményt, és 11,7 millió forintos kárt regisztráltak.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az adathalászat és adatlopás módszerével történt visszaéléseknél több mint a duplájára,
56,6 millió forintra ugrott a kimutatott kár az egy évvel korábbihoz képest, még úgy is, hogy az azonosított esetek száma nagyjából a felére csökkent.
A bankkártyás visszaélések nyomán a kibocsátói oldalon leírt kár összege is látványosan, 26,3 százalékkal csökkent 2020. második negyedévéhez mérten, és így 414,17 millió forintot ért el. A leírt kár viselésénél viszont jelentősen módosultak a viszonyok az elfogadók (kereskedők) a kibocsátók (a bankok) és a kártyabirtokosok között, amelynek hátterében vélhetően szintén az erős ügyfélazonosítás bevezetése állhat. A kártyabirtokosok ugyanis a múlt év második negyedévi 9,5 százalék után most már a leírt kár 26,6 százalékát viselték, miközben a kibocsátói oldal részesedése 54,3-ről 36,4 százalékra esett vissza.
(Borítókép: Alexandr III, PuzzlePix/Shutterstock)
