A romániai magyar hírportál szerint Belgiumban, Németországban és Franciaországban, illetve Romániában árusított élelmiszertermékeket hasonlítottak össze. Ezek bizony mind a minőség, mind az összetevők szempontjából jócskán különböztek egymástól.
Az összehasonlítást végző szakemberek ugyan megállapították a gyengébb minőséget a Romániában forgalmazott termékeknél, ám hangsúlyozták, az eltérés korántsem jelent veszélyt az egészségre. Legfeljebb a pénztárcákra, hiszen nagyjából azonos pénzt gyengébb minőségű terméket vásárolnak – jegyzi meg a maszol.ro.
Románia előtt Bulgáriában került sor a tesztre, a szófiai illetékesek megállapítása szerint az összehasonlított 31 termék közül hét esetben komoly minőségi eltéréseket tapasztaltak a Bulgáriában fogalmazott termékeknél.
A Romániában összemért 29 termék (tejtermék, húsáru, hús- és halkonzerv, csokoládé) közül kilenc volt gyengébb minőségű, jellemzően zsírosabbak kevesebb alapanyaggal.
Például a Romániában forgalmazott hering konzervek kevesebb halat – 42,87 grammot – tartalmaznak, míg a nyugat-európai, hasonló minőségű halkonzervekben 47,8 gramm hal volt.
A sertéssonka zsírosabb volt, mint amennyi zsírtartalmat a csomagolóanyagon feltüntettek, a Romániában árusított felvágottak hizlalóbbak voltak a Nyugat-Európában forgalmazott társaiknál.
A sütőkolbász esetében a romániai csomagoláson 100 grammonként 280 kilokalória szerepelt, a termékben a valóságban 254,61 kilokalóriát mértek, Németországban viszont ugyanezt a sütőkolbászt 282,46 kilokalóriára hitelesítették.
A sertéssonka Romániában 100 grammonként 222 kilokalóriát tartalmazott, a csomagolóanyagon feltüntetett szám szerint. A vizsgálatok során kiderült, hogy voltaképpen 306,98 kilokalóriát tartalmazott. Ez a szám a Németországban forgalmazott, azonos termék esetében csupán 230,36 kilokalória volt.
A Romániában forgalmazott Milka tejcsokoládé esetében a drága kakaóvajat poliglicerollal helyettesítették, a narancsüdítőkben pedig kevesebb volt a narancslé.
Romániában nem folytatják tovább a minőségvizsgálatot, részben azért, mert ez is bebizonyította a Nyugat- illetve Kelet-Európában forgalmazott, elvileg hasonló minőségű élelmiszertermékek esetében a gyártók által alkalmazott kettős mércét. Másrészt azért is felhagytak a további vizsgálatokkal, mert azok igen költségesek.
Egyelőre nem tudni még, hogy milyen cégek alkalmaztak kettős mércét, az adatokat a romániai hatóságok nem hozták nyilvánosságra, de Mihai Tudose kormányfő szükségesnek tartja megnevezésüket, már csak azért is, hogy a romániai fogyasztó pontosan tudja, milyen élelmiszertermelő vállalatok tartják őt másodrangú fogyasztónak.
Korábban a szlovák élelmiszer-felügyelet is végzett hasonló méréseket, amelyekből kiderült, hogy a multik jelentős része gyengébb minőségű termékeket forgalmazott északi szomszédunkban, mint Ausztriában.
A vizsgálatban 22 azonos márkanevű termék összetételét hasonlították össze, fele alacsonyabb minőségű volt – mondta pár hónapja a pozsonyi agrártárca vezetője.
A laboratóriumi teszt az üdítőitalok, a fűszerek, sajtok, teák és hústermékek esetében tárta fel a legnagyobb minőségbeli eltéréseket. Az üdítőitaloknál a szlovák piacra szánt termékeknél több tartósítószert és mesterséges édesítőszert mutattak ki; a vizsgált fűszereknél nagyobb víztartalmat és törmelékanyag-arányt állapítottak meg. A Szlovákiában forgalmazott teák kevésbé illatosak és ízletesek, a sajtoknál alacsonyabb volt a szárazanyag aránya, a hústermékek pedig kevesebb húst tartalmaztak, mint Ausztriában.
A miniszter szerint a multinacionális vállalatok egyértelműen 2 kategóriába sorolják a fogyasztókat. A vizsgálat eredményeit Szlovákia az Európai Bizottság elé terjesztette, most Románia és Bulgária is megküldi Brüsszelnek.
Borítókép: MTI/Lehoczky Péter
