Az érdemrend ún. becsületbírósága a nyár végén jelentette be, hogy civil kezdeményezésre (a Nemzeti Koalíció Románia Modernizálásáért nevű, rendszerint magyarveszéllyel riogató szervezet indítványára – a szerk.) vizsgálja Kelemen Hunornak a kolozsvári Szabadságban megjelent interjúját, amelyben úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát. Most, szerdán pedig már javasolták is az államfőnek, hogy vonja vissza az állami elismerést. Ezt a testület vezetője, Costin Georgescu volt titkosszolgálati főnök jelentette be az egyik bukaresti hírtelevízióüban. Szerinte Kelemen Hunor nem tartja tiszteletben Románia alkotmányát, nem tiszteli december 1-jét (a 99 éve tartott gyulafehérvári román népgyűlés napját), az ország nemzeti ünnepét.
Klaus Johannis elnöki rendelettel visszavonhatja a érdemrendet, de el is utasíthatja a testület javaslatát.
Tőkés László esetében elfogadta. Tavaly márciusban adott ki elnöki rendeletet. Az EP-képviselő az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett történelmi érdemeiért kapta a kitüntetést, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében. (A volt királyhágómelléki református püspök bíróságon támadta meg a kitüntetés elvételét, egy éve elvesztette a pert a bukaresti ítélőtáblánál, de nem tudja benyújtani a fellebbezést, mert a határozat indoklását azóta se küldték el neki. Ezért panaszt tett a legfelsőbb bírói tanácsnál.)
Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarságnak címzett rossz üzenet az érdemrend visszavonásáról szóló döntés.
“Nekünk akkor is bátran kell elmondani a véleményünket, ha már minden állami kitüntetést megvontak tőlünk. Nekünk, magyar embereknek csak az lehet a célunk, hogy ezután is szabadon vállaljuk gondolatainkat, közösen gondolkodjunk azokkal a román emberekkel, akik nyitottak a párbeszédre” – hangsúlyozza az RMDSZ honlapján az elnök. “A demokrácia alapvető ismérvei közé tartozik például az is, hogy az ember akkor ünnepel, amikor kedve tartja, hogy kimondhatja azt, amit gondol. Az érdemrend visszavonásával azt is üzenik, hogy Romániában ma korlátozzák a szólásszabadságot” – nyomatékosított Kelemen Hunor, aki a sors iróniájának nevezte ugyanakkor azt, hogy a kitüntetést, amelyet 2000-ben a román–magyar kulturális együttélés előmozdításáért adományoztak neki, 2017-ben egy olyan interjúért vonják vissza, amellyel párbeszédet és vitát akart kezdeményezni a román–magyar békés együttélés új alapokra helyezéséért.
Borítófotó: stirilepescurt.ro
