Riasztóan magasak a lakhatási költségek Európában

Hírek vg.hu
Jelentősen nőtt az európaiak lakhatási és rezsiköltségeinek aránya a háztartások összkiadásában az elmúlt húsz évben. Az alapszükségletek kielégítése Írországban, Spanyolországban és Olaszországban nőtt a legjobban. Magyarország a 8. helyre került a 36-os listán. Az emelkedést főként a lakásárak és az energiaköltségek emelkedése okozta. A lakhatási költségek leginkább az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat terheli meg.

Az Európai Parlament 2022-es őszi Eurobarométere szerint az európaiak több mint 90 százalékának az emelkedő lakhatási költségek jelentik a legnagyobb gondot. A háztartások mindennapi szükségleteinek – például élelmiszer, lakhatás (lakbér), ruházat, energia, egészségügy és közlekedés – fedezése arányában többe kerül az egyéb árucikkekhez és szolgáltatásokhoz képest.

Az európai háztartások a kiadásaik 24,1 százalékát lakhatásra és rezsire (vízre, áramra, gázra és más tüzelőanyagokra) költötték 2022-ben az Eurostat adatai szerint. Ez teszi ki az összes kiadás legnagyobb hányadát, amit 13,6 százalékkal az élelmiszerek és alkoholmentes italok, majd 12,5 százalékkal a szállítási költségek követtek. Ezen kategóriák rangsora két évtizede változatlan, azonban a részesedéseik az összköltésben változtak.

A legjelentősebb változás a lakhatási és rezsikiadásokban történt, ezek összesen 21,1 százalékról 24,1 százalékra emelkedtek 2002-ről 2022-re.

A növekedést főként a lakásárak és az energiaköltségek inflációja okozta.

A lakhatási költségek alapvetően meghatározzák a háztartások költését

Ugyan az egészségügyi kiadások 22 százalékos növekedése jelentősebb, a lakhatási és rezsiköltségek 14 százalékos emelkedését mégis erőteljesebben érzik a háztartások, mivel ez utóbbi nagyobb tétel az összkiadásban.

A 2002 és 2022 között vizsgált időszakban 2020-ban volt a legmagasabb, 25,6 százalék a lakhatási költségek részaránya a háztartások teljes kiadásában. Európa ekkor zárkózott be a Covid–19-járvány miatt, az emberek ebben az évben a megszokottnál többet tartózkodtak az otthonukban. Habár a pandémia enyhülésével ez a részarány csökkenésnek indult

a lakhatási és rezsivel kapcsolatos kiadások tendenciózusan nőttek az elmúlt két évtizedben Európa-szerte.

Néhány országban jelentős volt a növekedés, míg több kelet-európai országban, Svédországban és az Egyesült Királyságban azonban csökkent ez a részarány. A legjelentősebb esés Romániában volt, ahol 4,1 százalékponttal esett a lakhatásra és rezsire fordított kiadás részesedése.

Mely európai országok költik a legtöbbet lakhatásra és rezsire?

A lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások a háztartások összes kiadásának függvényében jelentősen eltérnek Európában.

A listát Szlovákia vezette 2022-ben, ahol a háztartások a kiadásaik több mint 30 százalékát fordították ezekre, míg Finnországban 29,6 százalékát, Dániában pedig 29,1 százalékát.

A 36 országot tartalmazó lista másik végén dél-európai országok állnak: Montenegróban 11,6 százalékot, Törökországban 12,4 százalékot, Albániában pedig 12,5 százalékot tett ki a lakhatásra és rezsire fordított összegek részaránya egy átlagos háztartás költéseiből.

A magyar háztartások az Európai Unió 24,1 százalékos átlagától valamennyivel lemaradva, a kiadásaik 22,6 százalékát költötték lakhatásra és rezsire 2022-ben, amivel a lista közepén helyezkedik el.

A teljes cikk itt olvasható.

Fotó: Magyar Nemzet / Havran Zoltán

Ezek is érdekelhetnek

További híreink