A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MMKE, angol rövidítéssel: HVCA) tagjai a ‘vállalatfinanszírozás deszantosai’, mi – az adott vállalkozás érettségi fokától függően kockázati vagy magántőke-befektetők – akkor kerülünk elő, amikor egy vállalkozás hegymenetben a gyorsítósávra kerül„ – mondta el Eszter Elemér, HVCA elnöke, a HVCA 30th Anniversary – Portfolio Investment Conference 2021 elnevezésű konferencián nyitóbeszédében, szeptember 23-án.
Három évtized
Ha megnézzük azt a néhány Magyarországon létrehozott startupot, amelyek aztán amerikai és londoni tőzsdékre kerültek és magyar és regionális befektetőik voltak (EPAM 35 mrd USD), Euronet (6,8 mrd USD), LogMeIn (6 mrd USD) akkor azt látjuk, hogy ezek piaci kapitalizációja ma meghaladja/eléri a legnagyobb magyar bluechipekét – húzta alá előadásában Hradszki László, a Hiventures Zrt. vezérigazgatói tanácsadója.
Ez a szektor Nyugat-Európában sem indult sokkal korábban, a ’80-as években, így nincs nagy lemaradás. Ekkor nem vált még ketté a VC és magánbefektetői tevékenység, a privatizáció tette igazán vonzóvá a magyar piacot a külföldiek szemében. Az évtized utolsó éveiben viszont komoly startup élet indult az Amerikából indult dotcom-őrületnek köszönhetően és venture capital társaságok alakultak.
Az évtized végén pedig létrejött a kockázati tőke törvény is.
A kétezres éveket rollercoster (hullámvasút) évtizednek nevezete Hradszki, amely a dotcom-lufi kipukkanásával kezdődött és 2-3 évig teljesen kiszáradt a piac. Ez után azonban 3-4 éves virágzó időszak következett, aminek a 2008-as válság vetett véget. Ugyanakkor voltak jelentős kivásárlási befektetések és ne felejtsük, hogy ekkor alapították a Wizzair-t és LogMeIn-t is.
A 2010-es években dübörgött a befektetési piac, öntötték az uniós pénzt a piacra (Jeremie I-II) és a különböző alapok tevékenységének eredményeként 2 milliárd euró került a piacra. Ezt az évtizedet az állami és hibrid alapok dominálták Magyarországon.
Egy remek sztori: a Tresorit
Mi az, ami megkülönböztette a Tresoritot más csapatoktól, ami miatt sikeresek tudtak lenni?
– tette fel a kérdést Nieder Jenő, a PortfoLion Capital Partners vezérigazgató-helyettese, aki moderálta a panelbeszélgetést, amin a cég alapítói és befektetői vettek részt.
Mint ismert, a Svájci Posta nemrég többségi tulajdont szerzett a magyar alapítású IT-biztonsági vállalatban. Kivételességet keres a befektető, ez a Tresoritnál két vonatkozásban volt jelen, az egyik a termék volt, ilyen kiberbiztonsági termék legalábbis Magyarországon nem volt a piacon. A másik kivételes elem, a csapatnak a minősége volt. Ne felejtsük el, hogy mi alapvetően a HR-bizniszben vagyunk, azokat az alapítókat keressük, akikre érdemes pénzt bízni – mondta Kövér József, a 3TS Capital Partners partnere, korábbi Tresorit-befektető.
Az együttműködésről Lám István, a Tresorit alapítója elmondta, hogy voltak viták, de az volt az együttműködés fontos eleme, hogy érezték, hogy értő fülekre találnak problémáik.
Ami viszont nehezített az együttműködést, hogy elég széles befektetői csoporttal kellett együtt dolgozni, bonyolódtak a megbeszélések.
”A cégnek viszonylag hosszú története van, és ebből adódóan bonyolult tulajdonosi kör alakult ki a végére, ami mindig nagyon komoly kihívásokat hoz magával. Az igazgatósági üléseken kívül rengeteg informális ülés volt. Minél egyszerűbb egy cég tulajdonosi szerkezet, természetesen annál egyszerűbb az élet, de végül mindig sikerült kialakítani a konszenzust„ – tette hozzá Kövér.
Az állami szerepvállalás jövőjéről osztották meg elképzeléseiket az állami hátterű alapkezelők és fejlesztéspolitikai intézmények vezetői. Nem feltétlenül az állami szerepvállalás csökkenésében, hanem a magántőke minél nagyobb mértékben való megjelenésével, jelentőségük megcsappanását vizionálják, miközben nemcsak sikeres exiteket, hanem regionális multikat is szeretnének látni.
Az elmúlt évtizedeket meghatározta az állami szerepvállalás kockázatitőke szektorban, főleg 2010-től a befektetett összegek megsokszorozódtak.
Ma Magyarországon 2010 előtt elég jelentős hiány mutatkozott tőkéből, ezért szükségszerű volt az állami szerepvállalás a piacon, de az általunk támogatott alapok esetében azt várjuk, hogy a lehető legtöbb magánforrást mozgassák meg a szereplők. Emellett az is fontos, hogy a beruházások a kkv szektort támogassák – mondta Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.
Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a szervezet 6-8 éve tevékenykedik a területen, mára 14, 2 ezer milliárd összértékű alapban vannak benne. ”Ezeknél az alapoknál láttunk már szép exiteket is, amelyek szép hozamot hoztak. Például az egyik alapkezelőnk portfoliócége a Nanuskha, amely egy közismert divatipari márka„ – mondta Szabó.
Ugyanakkor dr. Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója szerint két dolgot kell látni: a 2014-2020-as finanszírozási időszakban az uniós szabályozás tartalmazta milyen arányban lehet visszatérítendő és nem visszatérítendő támogatást adni. A 2020-2027-es ciklusban ez most nem szerepel, ezért fontos, hogy megtaláljuk azokat a szektorokat, amelyeknél inkább az előbbi, és azokat, ahol inkább az utóbbi lehet hatékonyabb.
Korábbi felmérések szerint 150-170 milliárdos hiány volt a piacon, ezt figyelembe vettük, és 2-300 milliárdnyi eszközt és hitelt helyeztünk ki. Ezeknek nagyon fontos multiplikátor szerepük volt. Az MFB Invest új stratégiája az, hogy egyedi tőkebefektetéseket hajt végre magántőkealapokban, hogy ezt a multiplikátort hatást minél erősebben generálja. A főbb szektorok:
- az építőipar (Focus Ventures)
- az agrárium
- és a fenntarthatóság
”Az uniós fejlesztéspolitikában és a hazaiban is az a cél, hogy legyen egy folytonosság a támogatásokban a kkv-k felé, de egyre inkább a piaci megoldások felé terelve őket. Ahol beavatkozásra van szükség, ott lesz forrás, nem lesz finanszírozási gap„ – ezt már Dobos Balázs mondta a beszélgetést moderáló Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatójának azon kérdésére, mire számíthatnak a cégek a következő finanszírozási ciklusban.
”Célunk, hogy a kkv-k széles körét vissza nem térítendő támogatáshoz juttassuk a poszt-kovid érában, de fontos különbség, hogy nem sima vissza nem térítendő támogatást adunk, hanem feltételesen vissza nem térítendőt.
Tehát növekedési ütemet várunk el, csak abban az estben tarthatják meg, ellenkező esetben vissza kell fizetniük„
– tette hozzá.
Dr. Balczó Barnabás is úgy látja, hogy vannak már olyan szektorok, amelyek megérettek arra, hogy a visszatérítendő támogatást is igénybe vegyék. Szabó István Attila a következő 5-10 évben azt szeretné látni, hogy az állami szerepvállalás csökken, de nem annak mértéke, hanem annak aránya a privát tőke javára.
Fontos, hogy hosszú távon legyenek olyan magántőkealapok, amelyek akkora tőke felett rendelkeznek, hogy ők tudják kivásárolni a korábbi, állami hátterű befektetőket, így magyar regionális multikat létrehozva.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)