Legnagyobb arányban ez alkalommal is hűtőgépeket és háztartási nagygépeket adtak le a magyarok. A leadott berendezések anyagösszetételének 76 százaléka nyersanyagként hasznosult újra, míg a káros összetevőket eltávolították és ártalmatlanították a szakemberek.
Az Inter-Metal Recycling Kft. hazai hulladékfeldolgozó és a MediaMarkt felhívja a figyelmet az elektronikai hulladékok leadásának és szakszerű feldolgozásának fontosságára, hiszen így környezetkímélő módon tudunk megszabadulni a megunt vagy elhasznált műszaki eszközeinktől.
Egy több mint kétszáz felnőtt elefántból álló csorda tömegének felel meg az az e-hulladék mennyiség, amely tavaly az egyik legnagyobb hazai hulladékfeldolgozónál landolt – legnagyobb arányban a MediaMarkt vásárlóitól. Az 1296 tonna össztömegű berendezés 70 százalékát hűtőgépek és háztartási nagygépek tették ki, 14 százalékát kisgépek, míg 17 százalékát képmegjelenítő berendezések alkották.
Ha az emberek a megfelelő kereskedőknél adják le az elektronikus hulladékot, biztosak lehetnek abban, hogy annak jelentős része újrafeldolgozásra kerül, a veszélyes összetevőket pedig eltávolítjuk és megfelelő módon ártalmatlanítjuk
– hangsúlyozza Tihanyi Ervin, az Inter-Metal Recycling Kft. elektronikai hulladék üzletágának vezetője. A MediaMarkt által 2021-ben begyűjtött elektronikai berendezésekből 55 százalékban sikerült olyan fémeket kinyerni (vasat, rezet és alumíniumot), melyeket kohászati feldolgozás után nyersanyagként hasznosítottak újra a termelésben.
Mindez azért is fontos a környezet védelmének szempontjából, mert a hulladékból visszaforgatott fém nyersanyag előállítása jóval kisebb energiaigénnyel jár és a környezeti terhelése is alacsonyabb, mintha ugyanezeket bányászattal felszínre hozott ércekből állítanánk elő
– tette hozzá a szakember. Ezeket a nyersanyagokat pedig könnyen lehet, hogy az ember az újonnan megvásárolt kenyérpirítójában, vagy vasalójában látja viszont, ugyanis a feldolgozás után sokféle módon épülhetnek be a körforgásba.
A berendezésekben található nyomtatott áramköri lapok és műanyagok hasznosításra kerülő aránya az átvett mennyiség további 21 százalékát teszi ki. A maradék 24 százalék újrahasznosításra nem alkalmas hulladékrész volt: többnyire üveg és műanyag – elsősorban az utóbbi hulladék újrahasznosítása jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást, a szakember szerint.
