Reneszánszukat élik a turistaházak

Hírek Helmeczi Zoltán
Országszerte sorra újulnak meg a turista-, kulcsos- és zarándokházak, kirándulóközpontok. A magyar turistamozgalom egyik megalapítójáról, Téry Ödönről elnevezett turistaház-fejlesztési programban három év alatt több mint hetven szálláshely rekonstrukcióját támogatták – közölte a Figyelő érdeklődésére Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, valamint a program lebonyolítója, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK).

A Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programban a tavaly támogatott előkészítő munkák után az idén megkezdődhet a jósvafői Tengerszem Szálló, a Mátrában lévő Hidegkúti kulcsosház és a Bükk-fennsík egyik erdejében megbúvó Hármaskúti erdészház felújítása. Az AÖFK arról tájékoztatta lapunkat, hogy a mintegy egymilliárd forintos keretösszegből ebben az évben is több nagy volumenű, jelentős költség- és időigényű rekonstrukció valósulhat meg. Ezek között több olyan szállás is helyet kapott, amelynek a felújítására mindeddig nem került sor, pedig jó néhány éve vár rá a túrázóvilág. Példaként említettek két börzsönyi épületet, a Királyréttől három kilométerre található Szénpataki kulcsosházat, valamint a hozzá közeli hegycsúcs, a Magas-Tax lábánál fekvő turistaházat.

Átadódömping

„A Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program célja, hogy hazánk aktív és ökoturisztikai térségeiben a vonzó túrautak mentén fenntartható, a közösséget szolgáló szálláshelyfejlesztésekre kerüljön sor” – írta az AÖFK, amely megalapítása óta a program lebonyolítója. A legfontosabb irányelvük, hogy ne pontszerű, hanem a piaci alapon elérhető kínálatot kiegészítő, hálózatos turisztikai fejlesztés jöjjön létre. A program eddig hetvennél is több turistaszálláshely rekonstrukcióját támogatta, amelyek közül sok már el is készült, így a látogatók használatba vehették ezeket.

„Az idei nyári szezonra a felújított turistaházak átadásának dömpingje várható. Jelenleg körülbelül negyven épület kivitelezése, fejlesztése zajlik. Van, amelyik már be is fejeződött, de a járvány miatt nem sikerült átadni” – nyilatkozta a beruházásokról az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos lapunknak. Révész Máriusz kiemelte, hogy a magyar társadalomban nagyon jelentős elmozdulás tapasztalható a szabadidő-eltöltés területén: egyre nagyobb az igény az aktív pihenés iránt. Alátámasztásul idézte a Magyar Turisztikai Ügynökség nyaralási szokásokról készített tavalyi felmérését (Utazási hajlandóság monitorozása a magyar lakosság körében), amely azt mutatta, hogy a különféle üdülési formák közül az aktív kikapcsolódás a legkeresettebb. Érdekességként megjegyezte azt is, hogy az utóbbi időben igencsak megnőtt az Országos Kéktúra-igazolófüzetet kiváltók száma. „A turistaházak felújításával is ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy az embereknek még nagyobb kedvük legyen kimenni a természetbe, a gyermekek pedig azt érezzék, hogy ez egy trendi dolog, amely versenyképes például a mobiltelefonos játékokkal” – összegzett Révész Máriusz.

Nagy az érdeklődés

Ahogyan a kormánybiztos is utalt rá, tavaly a hazai turizmus helyzetére alapvetően rányomta a bélyegét a pandémia, amely egyik oldalon a szolgáltatások átmeneti korlátozását, a másikon viszont a nyitási időszakban soha nem látott belföldi forgalmat eredményezett. Ez a kettősség egyfelől aszimmetriát, másfelől statisztikai torzítást eredményezett, így az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központnak is nehéz teljes értékű évként értékelni 2020-at. Azonban arra felhívták a figyelmet, hogy az átadott turistaházak forgalmán egyértelműen látszik: rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik az ilyen korszerű, jó ár-érték arányú szálláshelyek iránt.

Ezt erősítette meg Révész Máriusz is, aki elmondta, a turistaházak többségének hétvégente teljes a foglaltsága. Például a baranyai Orfűn lévő, a megye legnagyobb erdő- és vadgazdálkodója, a Mecsekerdő Zrt. által üzemeltetett Vízfő turistaház a 2020. júliusi átadástól az októberi zárásig teljes kihasználtság mellett működött. Szintén tavaly júliustól fogadja a vendégeket az erdő mélyén megbúvó, az Egererdő Zrt. üzemeltetésében lévő Rudolf-tanya, amely – kevésbé ideális fekvése ellenére – szintén telt házzal üzemelt minden hétvégén, egészen az őszi zárásig.

A kialakult szakmai eljárásrend alapján a benyújtott fejlesztési kérelmek előzetes értékelése után – ha a beadvány támogatása a turisztikai perspektíva alapján indokolt – helyszíni szemle következik. Természetesen a kérvények szakmai tartalmát is vizsgálják, hogy a finanszírozást minden esetben turisztikai és műszaki szempontból kidolgozott, reális költségvetéssel alátámasztott dokumentáció alapozza meg, hangsúlyozta a tájékoztatójában az AÖFK. Elvárás emellett a gazdasági fenntarthatóság, a SZÉP-kártya elfogadása, valamint a nyilvánosság biztosítása. Ez utóbbit a fejlesztési központ azzal is segíti, hogy tavaly immár harmadszor adta ki az egyre bővülő szálláshely-zsebkalauzt.

Költségvetés

Összesítésük szerint a program egymilliárd forintos keretéből 2018-ban hat, 2019-ben pedig huszonhárom ingatlannál építkeztek, illetve korszerűsítettek. Tavaly további forrásokat sikerült lehívni, így magasabb keret, 1,78 milliárd forint állt rendelkezésre. Az idei fejlesztések mellett már a következő évek előkészítő munkája is zajlik. „Célunk, hogy a fellelhető szálláshelykínálat vagy a szolgáltatási színvonal terén még érzékelhető hiányosságokat felszámoljuk” – emelte ki a központ, amely 2022-re vonatkozóan egyelőre nem tudott részletes tájékoztatást adni, mert a járványügyi korlátozások miatt a helyszíni szemléket csak az elmúlt hetekben kezdték el.

A cikk a Figyelő május 20-ai számában került publikálásra.

(Borítókép: Erdei lak, Kistolmács)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink