Eddig soha nem látott szintre, 10 375 milliárd forintra emelkedett december végére a nem pénzügyi vállalatoknál lévő hitelek állománya – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint az állomány éves növekedési üteme némileg elmaradt az egy évvel korábbitól: miközben 2020-ban még 12,9, a múlt évben már 10,9 százalékkal bővült a céges hitelportfólió, ám az egyre növekvő bázis és a javuló, de még sok bizonytalanságot hordozó gazdasági környezet tükrében a stabilan két számjegyű bővülés egyáltalán nem rossz teljesítmény.
A vállalati hitelek lejárat szerinti összetétele alapján igen változatosan alakult az elmúlt év. A folyószámlahiteleknél például látványos trendforduló történt, legalábbis ami az állomány alakulását illeti:
a decemberre kimutatott, hajszál híján 1300 milliárd forintos portfólió éves szinten 12,2 százalékos növekedést tükrözött.
Ez az állomány ugyanakkor még mindig jelentősen elmarad a 2018–2019 környékén jellemzőtől. Az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönök állománya eközben 4,7 százalékkal zsugorodott 2021-ben, és nagyjából a 2019 végi szintre esett vissza.
Decemberben a hosszú, de legfeljebb ötéves lejáratú hitelek kimutatott mennyisége valamivel 2750 milliárd forint alatt mozgott, ami a teljes piac átlagától némileg elmaradó, 7,6 százalékos éves növekedést tükröz. Az öt éven túli lejáratú – tehát zömmel beruházási célú – hitelek állománya viszont újabb és újabb magasságokba emelkedik:
az év végi 5414,9 milliárd forintos portfólió 15,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A vállalati devizahitelek kimutatott mennyisége is nőtt ugyan tavaly, de meglehetősen visszafogott mértékben – 2 százalékkal –, és 3840 milliárd forint környékén alakult.
Mindezek nyomán a céges hitelportfólió összetétele is érezhetően átalakult 2021-ben: az öt éven túli lejáratú kölcsönök már stabil többségbe kerültek, hiszen 52,2 százalékát adják a teljes állománynak, miközben 2020 végén még 50 százalék környékén alakult a részesedésük. A folyószámlahiteleken kívüli, éven belüli lejáratú céges hitelek állományban képviselt súlya viszont 10,3-ről 8,8 százalékra olvadt egyetlen év alatt, de az egy és öt év közötti lejáratú kölcsönöké is 27,3-ről 26,5 százalékra esett vissza.
A devizahitelek részesedése is egyre kisebb a vállalati portfólióban, az év végén éppen csak 37 százalékot tett ki, amely bő 3 százalékpontos éves visszaesés.
A tranzakciók – tehát az új hitelfelvételek és törlesztések – értékénél 2021 látványos ugrást hozott: a teljes évi egyenleg majdnem pontosan 1000 milliárd forintos többletet mutatott, 27,9 százalékkal nagyobbat az egy évvel korábbi 782 milliárdnál. Az egyenleg látványos javulásában a devizahiteleknek jutott a kulcsszerep: ezeknél 2020-ra még közel 145 milliárd forintos nettó törlesztést mutatott a statisztika, tavaly viszont már 38,1 milliárd forinttal az új hitelfelvételek oldalára billent a mérleg.
(Borítókép: Shutterstock)
