Belföldi úti célok az élen
Ha minden jól megy, azaz nem lesz újabb lezárást követelő helyzet, akkor 2023-ra teljesen talpra áll az idegenforgalom.
Az év eleje óta 10,18 millió vendégéjszakát jegyzett a szerb turizmus
– tette közzé Instagram-bejegyzésében Tatjana Matić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter, megjegyezve: ez rendkívül jó hír, mert a november közepéig terjedő számadat felülmúlja a pandémia előtti esztendő eredményeit, ami egyértelmű fellendülésről tanúskodik.
A 2019-es év az árbevételt tekintve is rekorder volt déli szomszédunk idegenforgalmában. Akkor csaknem 1,44 milliárd eurót tett ki ez az összeg, a GDP 3,1 százalékát. Az idén már az első kilenc hónapban elérte az 1,15 milliárdot a bevétel, tehát várható, hogy az esztendő végéig csúcsot dönt. Egyébként kezdődik a síszezon, és a járványgörbe is laposodik.
Az országos turisztikai szervezet (TOS) a tavalyi számokhoz viszonyította az eredményeket. Képviselői bejelentették: szeptember végéig 1,98 millió turista járt Szerbiában, ez 35 százalékos javulást jelent 2020-hoz képest. Megjegyzik viszont, hogy az idegenforgalmi szektor teljes felépülése még nincs olyan közel: arra 2023 közepéig nem is lehet számítani, s akkor is csak abban az esetben, ha a járványhelyzet jól alakul globálisan, és több külföldi érkezik.
Se teszt, se igazolás
Tény, hogy az említett 1,98 millió utazó jelentős részét a hazai turisták adták. 1,35 millióan voltak, ami 22 százalékkal több, mint a 2020 azonos időszakában mért adat. A több mint 600 ezer külföldi látogató 78 százalékos növekedést jelent a lezárások által meghatározott múlt évhez viszonyítva.
Az adatokat persze óvatosan kell kezelni.
Figyelembe szükséges venni, hogy tavaly nem is igen volt módjuk a határon túliaknak felkeresni déli szomszédunkat. Az is igaz azonban, hogy a jó számokhoz nagyban hozzájárul az európai viszonylatban lezsernek számító jelenlegi szerb beutazási szabályrendszer. Az érvényes feltételek értelmében például semmilyen járványügyi igazolásra nincs szükségük a magyar, a bosznia-hercegovinai, a bolgár, a macedón, a montenegrói és az albán állampolgároknak.
Új HR-technikákkal küzd a turizmus-vendéglátás a munkaerőhiány ellen
Törökök, oroszok, indiaiak
Más európai országok esetében sem túl szigorúak az elvárások:
Szerbia elismeri az uniós oltási igazolványokat és a betegség átvészeléséről szóló papírokat, de a külföldön kiállított teszteredményeket is. Az országban használatos az orosz és a kínai oltás is, így azon államok polgárainak sem kell aggódniuk, amelyekben nem a nyugati vakcinákkal immunizáltak. Számos nem európai országgal a Covid-tanúsítványok kölcsönös elismeréséről írt alá egyezményt Belgrád, többek között Indiával, Törökországgal, az Egyesült Arab Emírségekkel. Más országokkal államközi megállapodás nélküli reciprocitást alkalmaznak a tanúsítványok tekintetében, így Grúzia, Egyiptom, Örményország, Ciprus, a Zöld-foki Köztársaság, Libanon, Marokkó, Tunézia, Nagy-Britannia és Svájc esetében is. Az EU most már szintén elfogadja a szerbiai Covid-igazolványokat. A külföldi turisták legnagyobb része Törökországból, Indiából, Bosznia-Hercegovinából, Oroszországból és Montenegróból érkezett 2021-ben.
Eltűnt munkahelyek
Az eredményeknek örülnek az ágazatban, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a becslések alapján tavaly a forgalom több mint kilencven százalékkal csökkent 2019-hez mérten. Lassúbb viszont a javulás a munkahelyek teremtése vagy visszanyerése terén. Jelentős volt a koronavírus miatti visszaesés – a hivatalosan közzétett adatok szerint 2020 márciusában 4525-en, ez év februárjában csak 2987-en dolgoztak valamelyik utazási irodában. A teljes szektoron belül 60 százalékos volt a munkahelymegszűnés mértéke. Nem hivatalos becslések alapján a Covid miatt mintegy ötvenezren maradtak munka nélkül Szerbiában, elsősorban az idegenforgalomban, a vendéglátásban. A szakértők véleménye is az: kell még két év ahhoz, hogy minden a 2019-es szintre térjen vissza.
A cikk a Figyelő hetilap december 2-án megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Belgrád látképe Fotó: AFP)
