Az áremelkedést a primer energiaforrások (gáz, feketeszén) drágulása, valamint az alacsonyabb szél- és vízerőművi termelés okozta. Október elején a magas tényezőárak és alacsony német szélerőművi termelés miatt a régió árai még együtt mozogtak – áll a jelentésben. Október 7-én napi átlagban a német szélerőművi termelés nem érte le az 1500 MWh-t, ami extrém magas árakat (301,7 €/MWh napi átlagár) eredményezett. Ekkor volt a legmagasabb a magyar napi átlagár is, ami ezen a napon elérte a 270,9 €/MWh értéket.
A hónap második felére az északi piacok elváltak a magyar és román piactól.
Ennek oka a megnövekedő német és lecsökkenő román szélerőművi termelés és a szlovák-magyar határkeresztező kapacitás csökkenése volt. A hónap végére az osztrák piac elvált a magyartól, azonban még mindig jelentősen magasabb volt az ár, mint Németországban, ami összefüggésbe hozható az alacsony osztrák vízierőművi termeléssel.
Októberben korábban nem látott mértékű ingadozások voltak megfigyelhetők az éves villamosenergia termék piacán. A hó eleji rekord emelkedés után a szén esetében a kínai árkorlátozásról és magasabb készletszintről szóló hírek, a földgáz esetében a megnövekedő orosz szállításokról szóló bejelentés mérsékelte az árakat. A csúcsot jelentő október 5-i árhoz képest ezek a hírek több mint 40%-os csökkenést okoztak a szén árában, és mintegy 30%-kal csökkentették a földgáz árát.
Októberben az importszaldó 26,5% volt, a hónapban jellemző volt a szokásos észak-déli áramlás.
A kereskedelmi áramlások alapján Magyarország Ausztriával, Szlovákiával, Ukrajnával nettó import, a déli országokkal nettó export pozícióba került.
A hazai termelés 5,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy éve. A hazai kínálatot erőművi karbantartások korlátozták, a Paksi Atomerőmű egyik blokkja a hónap második felében nem üzemelt. A magas árak miatt a gáztüzelésű erőművek termelése is csökkent. Az európai trendekkel ellentétben a kedvező árak nem emelték a hazai lignit tüzelésű termelést.
A paksi erőmű látványterve
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
(Borítókép: Aliaksei Marozau, PuzzlePix/Shutterstock)
