Csaknem hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok közvetlen költései nyomán a 2019–2020-as idényben – derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) kimutatásából. Ennyit korábban még nem hagyott a hazai vadásztársaságoknál a nemzetközi zöld kalapos közösség. A vadászati év márciustól a következő év februárjáig tart.
Az előző idényben bérlövésért több mint hatmilliárd, a kapcsolódó szolgáltatásokért pedig csaknem 900 millió forintot fizettek.
Összehasonlításképpen: a 2018–2019-es hasonló időszakban az előbbiekből 5,4 milliárd és 796 millió forint származott.
Az elmúlt vadászati évben a vadgazdálkodás országos pénzügyi mérlege masszívan pozitív volt:
az összesített bevétel folyó áron az egy évvel korábbi 27,602 milliárdról 30,889 milliárd forintra ugrott, azaz 11,91 százalékkal nőtt.
Az ágazat költségei 25,883 milliárdról 5,2 százalékkal 27,226 milliárd forintra emelkedtek. A szektor egyenlege 3,663 milliárd forint lett, bő 113 százalékkal nagyobb az előző idény 1,719 milliárdjánál. Bár a külföldi vadászoktól származó bevételek évről évre emelkednek, mivel a vadgazdálkodás generálta összforgalom hasonló ütemben változik, minimálisan az előbbiek részesedése is módosul. Ez az utolsó lezárt idényben 22,5 százalék körül alakult, míg az előző öt vadászati évben 22–27 százalék között volt. Vagyis az éves vadászati összbevételek több mint ötödét a külföldiek adják.
A mostani idény már korántsem ennyire kecsegtető. Évente 25-30 ezer vadász érkezik Magyarországra, de
a pandémia a vadászturizmust is padlóra küldte.
A nagyobb értékű őzbakokat jellemzően külföldi vadászok ejtik el, de ők nem jöhettek az április 15-én kezdődő őzbakidény elején. A belföldi piac felvette ezeknek az értékesebb vadászati lehetőségeknek a jelentős részét, a mostani helyzet azonban nagyobb gondot okoz. A vadászati főidény a golyóra érett, kiemelkedő értékű gímszarvasbikák idényével párhuzamosan szeptemberben kezdődött, a legtöbb külföldi vadász ekkor érkezik Magyarországra.
Főleg a nagy vadas, jellemzően dunántúli vadgazdálkodók esnek majd el tetemes bevételtől, amit a kiadott vadászengedélyek száma is alátámaszt: a különös jelentőségű szeptemberben gímszarvasra a tavalyi 4133 jogosultság után most 1941-et adtak ki, ez 53 százalékos visszaesés.
Az országos adatok sem fényesebbek. 2019 első három negyedévében 18 241 engedélyt állított ki a vadászkamara, az idei azonos időszakban csak 11 144-et, ami 38,1 százalékos csökkenés. Az aktuális vadászati év statisztikái még rosszabbak. Március 1-től október elejéig 6685 engedélyt adtak ki, a tavalyi azonos időszakban 13 577-et. Ez már 50,8 százalékos mínusz.
Vagyis bár összességében nem lehet a külföldiek teljes távolmaradásáról beszélni, de alig feleannyian vadásztak Magyarországon, mint a bázisévben. A nemzeti összetétel arányain a járványhelyzet nem változtatott, továbbra is az osztrákok és a németek vannak többségben. A távoli kontinensekről (Amerika, Ausztrália) nem érkeztek vadászok, és kevesen jöttek Olaszországból is.
(Borítókép: Érdeklődők trófeákat néznek az országos vadásznapon a Zala megyei Pölöskén 2020. augusztus 29-én. (MTI/Varga György)
