A helyreállás valószínűleg sokkal gyorsabb lesz a korábbi visszaesések utáni időszakoknál, a következő években igazán látványos növekedési számokat láthatunk majd – mondta a VG.hu-nak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója hozzátette:
a gyors visszapattanást az elhalasztott fogyasztás megjelenése, a beruházások felfutása, a gazdaság újraindulása és a digitalizáció is támogatja.
Az első negyedéves GDP-adatok után – szakértők egybehangzó véleménye szerint – 5 százalékot jócskán meghaladó növekedésre van az idén kilátás, amire a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésre álló adatai szerint 1980 óta nem volt példa, ráadásul elemzők szerint 2022-ben az ideinél is magasabb, akár 7 százalékos bővülés elérése sem lehetetlen.
Fotó: Nemzetközi Valutaalap, KSH, VG-grafika
Szerencsés esetben a 2018-as 5,4 százalékos növekedés meghaladható, de még nagyon sok a kérdőjel – reagált lapunknak adott válaszában Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezető elemzője. Mint írták, a szakértő kifejtette:
a helyreállás a jelek szerint azokban az ágazatokban lehet gyors, amelyeket nem érintettek jogszabályi korlátozások.
Ilyen az ipar, valamint az építőipar, de egyes szolgáltatóágazatok is ide sorolhatók. Azokban a szektorokban azonban, amelyek korlátozások alá estek, vagy még most is ott tartanak, még nem látszik, hogy mennyire gyors lehet a kilábalás. Ezzel együtt a gazdaság az idén év végére megközelítheti vagy elérheti a 2019-es szintet – jelezte az elemző.
A Századvég szakértője azt is hozzátette, hogy a korábbi időszakok növekedésével csak korlátozottan lehet majd összehasonlítani az idei adatot, mivel ez a bővülés egy súlyos visszaesést követően valósulhat meg, ezzel szemben 2018-ban egy dinamikus növekedési perióduson belül sikerült kiemelkedő eredményt elérni. A 2021-es számokat a 2008–2009-es válság utáni kilábalással célszerű összevetni – mutatott rá az elemző. A korábbi helyreállások pedig rendre elhúzódtak a magyar gazdaságban, sem az 1991-es, sem a 2009-es összeomlást nem követte gyors visszapattanás.
Pásztor Szabolcs arra emlékeztetett a cikk szerint, hogy míg a járvány be nem tört, a gazdaság fundamentumai rendben voltak: hosszú évekig tartó reálbér-növekedés volt a gazdaságban, a folyó fizetési mérleg pozitívumot mutatott, aktív volt a munkaerőpiac, növekedtek a megtakarítások, miközben feszes maradt a költségvetés, és nem jelentkezett tartós és fenntarthatatlan költségvetési hiány sem.
Jókora különbség ugyanis a korábbi válságkezelésekhez képest, hogy ezúttal maradt mozgástér a költségvetés élénkítésére, és ennek köszönhetően anticiklikussá válhatott a hazai gazdaságpolitika. Bár egyes szakértők jövőre is robusztus növekedést várnak, az Oeconomus elemzője arra figyelmeztetett, hogy
pár év múlva szükségesek lehetnek olyan intézkedések, amelyek fenn tudják tartani a GDP növekedésének ütemét, mert az egy idő után veszít az erejéből, egyszerűen kifullad.
Hasonlóan vélekedett Regős Gábor, aki szerint egyrészt minél hamarabb konszolidálni kell a költségvetés helyzetét, csökkenteni a hiányt és ezen keresztül az államadósságot, másrészt pedig egy tartósan magas növekedéshez egy tudásalapú megközelítésre kell áttérni. Ez segítheti a magasabb hozzáadott értékű termelés elterjedését, hogy a külföldi vállalkozások jellemzően ne az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát hozzák Magyarországra – mutatott rá a Századvég elemzője.
(Borítókép: Shutterstock)
