Az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács újabb, többek között gazdasági jellegű büntetőintézkedéseket vezet be Fehéroroszországgal szemben, és szankciókkal sújt fehérorosz tisztségviselőket is válaszként arra, hogy a fehérorosz hatóságok vasárnap minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, és őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót, valamint barátnőjét, Szofja Szapegát.
A VG.hu összesítése kiemelte, hogy a hétfőn kezdődött kétnapos csúcstalálkozójuk elején a tagállamok vezetői felszólították az európai légitársaságokat, hogy kerüljék el Fehéroroszország légterét (ezt jó néhányan már meg is tették), és felkérték a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), hogy indítson vizsgálatot az ügyben.
Felszólították a tagállamok szakminisztereit, hogy intézkedjenek az EU légterének és repülőtereinek lezárásáról a fehérorosz légitársaságok által üzemeltetett járatok előtt,
követelik a két letartóztatott azonnali szabadon bocsátását, és szolidaritásukat fejezték ki Lettországgal a lett diplomaták Fehéroroszországból való indokolatlan kiutasítása miatt.
Az uniós válasz valódi mértéke a Politico szerint csak azután derül majd ki, hogy brüsszeli illetékesek, diplomaták és jogászok kidolgozzák a szankciók részleteit, amelyeknek ki kell állniuk bármilyen törvényességi próbát.
A döntés az EU-ban mindenesetre szokatlan és meglepő gyorsasággal született meg.
Ez annak köszönhető, hogy Németország és Franciaország az első perctől kemény álláspontot képviselt, „Oroszország barátai félrenéztek”, és a közvetlenül érintett tagállamok voltak a legdühösebbek. Micheál Martin, a Ryanairnek otthont adó Írország miniszterelnöke már megérkezésekor „határozott és erőteljes választ” sürgetett, ahogyan görög kollégája, Kiriákosz Micotákisz is.
Így egyhangú döntés született, és az EU kész a hosszú harcra.
„Mindaddig nyomást gyakorolunk a minszki rezsimre, amíg nem tartja tiszteletben a véleményszabadságot és a sajtót” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, aki reménysugarat is felvillantott a fehérorosz ellenzéknek. „Egy hárommilliárd eurós gazdasági és befektetési csomag áll készen Fehéroroszország számára, amint demokráciává válik” – jelentette ki. Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a 27-ek döntését, és közölte, hogy a washingtoni kormányzat vizsgálja, milyen módon vonja felelősségre Minszket, és a lépéseit szorosan összehangolja majd Brüsszellel.
A CNBC által idézett szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek előre tudnia kellett az incidensről, amelyet akár engedélyeznie is kellett.
„Aljakszandr Lukasenka túlélése immár teljes mértékben Putyintól függ, nem kockáztatta volna a kapcsolatát a Kremllel egy ilyen fennhéjázó lépéssel, hacsak nem kapott előbb zöld utat Putyintól” – vélekedett Timothy Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piaci stratégája, aki szerint „nem maradtak fenn hidak a Nyugat felé, és Lukasenka kész feláldozni Fehéroroszország szuverenitását, hogy mentse a bőrét”.
Putyin befolyása a fehérorosz elnökre tovább erősödött azzal, hogy tavaly szeptemberben, a tömegtüntetések idején 1,5 milliárd dollárnyi kölcsönt folyósított Minszknek, és ígéretet tett a kétoldalú kereskedelem felfuttatására. Az EU-csúcson egyébként Oroszország is téma volt, Charles Michel, az ET elnökének tájékoztatása szerint a résztvevők elítélték a tagállamokkal és más országokkal szemben kifejtett „jogtalan, provokatív és bomlasztó” orosz tevékenységeket.
(Borítókép: Angela Merkel (b) német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcson az Európai Tanács épületében, Brüsszelben, 2021. május 24-én. (YVES HERMAN / POOL / AFP)
