A strukturális reformok nélkül nem lehetett volna végrehajtani a költségvetés konszolidációját, és nem lehetett volna megalapozni a következő évek béremeléseit – derül ki az Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből.
A jegybak összefoglalójában rámutat: a 2010 utáni reformintézkedések – mint a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása és a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása – összességében nemcsak a nyugdíjrendszer korábbi pénzügyi hiányát csökkentették, hanem jelentősen javították a rendszer fenntarthatóságát is. A reformintézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjrendszer bevételei immár a 2030-as évek közepéig fedezhetik a kiadásokat, azaz mintegy 20 évig biztosítottak az egyensúlyi állapot melletti nyugdíjkifizetések. A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása nagymértékben segítette a költségvetés válságkörülmények ellenére is sikeres konszolidációját, valamint a Magyarország elleni túlzott-deficit eljárás (EDP) megszüntetését. A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében a költségvetés hiánya évente több mint 300 milliárd forinttal javult. A strukturális reformok alapozták meg a további évek béremeléseit is.
Az MNB továbbra is visszautasít minden pártpolitikai nyomásgyakorlást, egyúttal felszólítja a politikai erőket, hogy tartózkodjanak a közvélemény félrevezető tájékoztatásától – teszik hozzá.
A magánnyugdíjpénztári kilépések statisztikai elszámolása 2014 óta változatlanul, a nemzetközi statisztikai előírásoknak megfelelően történik, amellyel kapcsolatos módszertani leírás elérhető az MNB honlapján, a statisztikai aloldalon – zárul a jegybank közleménye.
