A negyedik negyedéves GDP növekedéssel a közös valutaövezet GDP-je visszatért a pandémia előtti szintre. A 0,3 százalék megfelelt az elemzői várakozásoknak. A harmadik negyedévben a GDP még 2,2 százalékkal emelkedett.
Az október-decemberi időszakban továbbra is erős maradt a lakossági fogyasztás, bár az előzőhöz képest kissé lanyhult. A növekedés hajtóerői közé tartozott az is, hogy a vállalkozások ismét nekiláttak készleteik feltöltésének.
Az Eurostat közölte, hogy tavaly éves átlagban az eurozóna és az EU gazdasága egyaránt 5,2 százalékkal bővült, ami ugyan 1971 óta nem látott ütem, de így is elmarad az USA 5,7 százalékos tempójától. Az idei év első hónapjaiban a várakozások szerint a gazdaság ismét lelassul – nagyrészt az Omikron-variáns terjedése miatt, ám később, az év hátralévő részében, ahogy remélhetőleg feloldják a korlátozásokat és enyhülnek a beszállítói láncok nehézségei, ismét felpöröghetnek a motorok.
A legkellemesebb meglepetés az olasz GDP a negyedik negyedben 0,6 százalékkal emelkedett, így az éves növekedés 6,4 százalék lett, ami 1995 óta a leggyorsabb tempó. A lakossági fogyasztás, az ipar és a szolgáltatások egyaránt segítették a növekedést. Az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága (a német és a francia után) a vártnál jobban teljesített a 2020-as mélypont, a 9 százalékos GDP zuhanás után.
A legnagyobb csalódás viszont a német GDP 0,7 százalékos csökkenése volt, visszaesett a lakossági fogyasztás és az ellátási nehézségek miatt esett a feldolgozóipar termelése is. A német GDP így a pandémia előtti szinttől 1,5 százalékkal marad el. Összehasonlításképp: az amerikai 3,1, a francia 0,9 százalékkal haladja azt meg. Szintén csalódást keltett az osztrák GDP 2,2 százalékos esése, ennek hátterében egyértelműen a koronavírus járvány visszaszorítása érdekében meghozott korlátozások álltak.
A spanyol gazdaság ugyan kiugró, 2 százalékos növekedésre volt képes, viszont a turizmus nagy súlya miatt továbbra is 4 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől.
