December első heteiben vált nyilvánossá, hogy Botka László visszavonulását követően Karácsony Gergely lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A jelölés december 12-én lett hivatalos, amikor Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese közölte, a párt elnöksége támogatja, hogy a Párbeszéd társelnöke legyen „a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje”.
Az azóta eltelt két hónapban azonban érdemben nem változott az MSZP támogatottsága, sőt a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a biztos szavazó pártválasztók körében – hibahatáron belül – még valamelyest csökkent is a párt népszerűsége.
Ez azt jelenti, hogy Karácsony Gergely egy hónap alatt egyetlen szavazót sem tudott hozni az MSZP-nek, azaz mégsem jelent akkora vonzerőt, mint amire a szocialisták előzetesen számítottak.
Mindezek fényében igen merész vállalkozás az MSZP-Párbeszéd közös indulása, mely összefogásnak már 10 százalékos bejutási küszöböt kell megugrania. Hasonló esemény zajlott le 2015-ben Lengyelországban is, ahol a választáson a „Baloldali Demokratikus Szövetség”, mely a balliberális „Te Mozgalmad” és több kisebb baloldali tömörülés szövetsége volt, nem tudta megugrani a 8 százalékos bejutási küszöböt. Így Lengyelországban a korábban kormányon is lévő baloldal 2015-ben úgy nem jutott be a lengyel parlamentbe, hogy 2001-ben még utcahosszal, majdnem 45 százalékkal tudott nyerni.
Mivel a Demokratikus Koalíció külön indul, emellett az LMP, a Momentum és egyéb balliberális pártok is külön listát állítanak, így egyáltalán nem garantált, hogy a balliberális szavazók automatikusan a Karácsony Gergely fémjelezte MSZP-Párbeszéd listát választják majd április 8-án. Mindez jelentősen rontja a jelenleg a 10 százalékos küszöb felett csupán hajszállal lavírozó MSZP esélyeit, mely ellenfelei sikeres kampánya esetén a rendszerváltás után 28 évvel könnyen kieshet az Országgyűlésből.
Ennek tudatában nem véletlen, hogy a hírek szerint sokan aggódnak a szocialista párton belül amiatt, hogy az áprilisi választáson legalább 10 százalékot kell elérniük. Ráadásul a bizonytalanság miatt egyre többen otthagyják az MSZP-t: néhány hete Bárándy Gergely közölte, hogy lemond párttisztségéről, legutóbb pedig Gyöngyös polgármestere, az MSZP egyik alapítója, Hiesz György jelentette be, hogy nem indul a választáson, sőt harminc év után kilép az MSZP-ből.
