Riasztó látványt nyújtanak az óceánok felszínén úszó óriási szemétszigetek. Visszafordítható még a folyamat?
Egy tavalyi tanulmány szerint az óceáni hulladékszigetekhez érkező hulladék 80 százalékát mintegy 1600, főként távol-keleti folyó szállítja oda. A probléma lokalizálható, és technológiailag is megoldható az úszó hulladékok eltávolítása a folyókból. Számos projekt foglalkozik a már meglévő óceáni hulladékszigetek felszámolásával, az egyik legismertebb az Ocean Cleanup kezdeményezés. Még 2017-ben, az első begyűjtött minták összetételét műegyetemi kutatók határozták meg, feldolgozhatósági kísérleteket is végeztünk.
A műanyagfelhasználás változó társadalmi megítélése erőteljes gazdasági hatásokat vonhat maga után. Mely vádak valósak, és melyek a leginkább túlzók?
Szembetűnő a túlcsomagolás jelensége, ugyanakkor számos iparág fejlődése lehetetlen lett volna nagyteljesítményű polimerek nélkül, gondoljunk az elektronikára, a számítástechnikára vagy az orvostechnikára. De a megújuló energiaforrások hasznosítása sem oldható meg polimerek nélkül. Ott vannak például a szálerősítésű polimer kompozitokból készülő szélkerekek, önmagában egy 220 méteres rotorú szélkerék 14 megawatt kapacitást jelent. A közlekedési eszközök tömeg-, és így fogyasztáscsökkentésében is hatalmas a szerepe a kissűrűségű polimer alkatrészeknek. A kutatócsoportom együttműködött például az Airbus Defence and Space és a Dassault Aviation repüléstechnikai cégekkel égésgátolt és megújuló forrásból származó polimer kompozitok előállításában. Szálerősített polimer kompozitokat kezdetben a védelmi ágazatban használtak szerkezeti repülőgép-alkatrészek előállítására, kihasználva a nagy fajlagos szilárdságukat. Ma már a kereskedelmi repülőgépekben is megközelíti a polimer kompozitok aránya a 60 százalékot, ami összevetve egy alumíniumból készült géppel mintegy 25 százalékkal kisebb üzemanyag-fogyasztást jelent. A fém alkatrészek polimer kompozitra történő cserélése emellett nagyobb tervezési rugalmasságot jelent, jelentősen csökken az alkatrészek száma, hosszabb időnként szükséges karbantartási ellenőrzés, jobb kabinnyomást és nagyobb kabinteret eredményez.
Mi lehet a polimerek szerepe a körforgásos gazdaságra történő átállásban?
Az átállás szükségessé teszi, hogy a termékek tervezésének, gyártásának folyamatát is átgondoljuk. Fontos, hogy a polimereket ott használjuk fel, ahol valóban szükség van rájuk. Ugyanakkor egyetlen anyagcsoportot sem szabad azért hibáztatni, mert az emberek eldobják, legyen szó papírról, fémről vagy műanyagról. Átfogó szemléletre van szükség, tervezéskor figyelembe kell venni ezen anyagok ökológiai lábnyomát a teljes életciklusuk során a bölcsőtől a bölcsőig szemlélet jegyében. Itt az ideje, hogy végképp töröljük a szótárunkból az eldobható kifejezést és helyette bevezessük az újrahasznosíthatót.
Milyen hatást gyakorolt a szektorra előbb a koronavírus-járvány, majd pedig az orosz-ukrán háború?
A polimerek nélkülözhetetlen eszközei a járvány leküzdésének, gondoljunk a lélegeztetőgépek műanyagból készült alkatrészeire, műanyag védőszeszközökre (maszkok, kesztyűk, köpenyek) vagy a fecskendőkre. Az addig egyértelműen negatív képet árnyalta a polimerek vitathatatlan szerepe a járványkezelésben. A március eleji szinthez képest a polimerek tonnánként 300-450 euróval fognak drágulni típustól és gyártótól függően az orosz-ukrán háború hatására. Az energia- és alapanyagárak növekedése rávilágit: milyen mértéktelen pazarlás, hogy Magyarországon ma még a kommunális hulladékok mintegy 60 százaléka lerakókba kerül, ahelyett, hogy legalább az energiát visszanyernénk belőlük hulladékégetőművekben, nem beszélve az anyagában történő újrahasznosításról. Jelenleg a magyar műanyagfeldolgozók Nyugat-Európából importálnak jó minőségű reciklált alapanyagokat, mert Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés még nem kellő hatékonyságú. Ezen sokat segíthet a házhoz menő hulladékgyűjtés mellett a betétdíjas rendszer bevezetése, valamint annak tudatosítása, hogy a jól kezelt műanyaghulladék érték.
Melyek a magyar műanyagipar legfőbb fejlődési irányai? Nemzetközi kitekintésben mennyire versenyképesek a hazai szereplők?
Az iparág innovatív, dinamikusan fejlődő, mind az alapanyaggyártás, mind a műanyagfeldolgozás területén. A legfőbb kihívás a körkörös gazdasági modell bevezetésén belül is a jó minőségű újrahasznosítást lehetővé tevő kémiai módszerek méretnövelése. További fontos fejlődési irány az ipar 4.0-s megoldások bevezetése, a digitalizáció eredményeinek jobb kihasználása, az automatizálás és a robotizálás. Több magyar műanyagipari szereplővel is dolgozunk kutatás-fejlesztési projekteken, ezek a cégek nemzetközi vonatkozásban is megállják a helyüket, innovációs potenciálban mindenképp versenyképesek.
Mely nagy műanyagfelhasználású szegmensekben lát reális, akár követendő példaként is állítható fenntarthatósági törekvéseket?
Mivel csomagolástechnikai termékeknek a legrövidebb az életciklusa, és ezek a hulladékok a leglátványosabbak, itt igen erőteljes a törekvés a hulladékok anyagában történő újrahasznosítására. Míg 2018-ban a műanyaghulladékok anyagában történő újrahasznosítási aránya az EU-ban elérte a 32,5 százalékot, Magyarországon pedig a 22-t, addig külön a csomagolási hulladékok újrahasznosítási aránya ennél nagyobb volt: 42, illetve 25 százalék. A többi iparágban is kezdenek elterjedni a „design for recycling” és a „design for disassembly” alapelvek, azaz termékek tervezése célzottan újrahasznosításra és szétszerelésre.
Az MMSZ elnökségi tagjaként összekötő kapocsként kíván szolgálni a felsőoktatás és az ipar között. Ez hogyan működik a gyakorlatban?
A szövetség elnöksége tudatos szerkezeti átalakulás révén bővült tavaly, az öt alelnök munkáját azóta öt új elnökségi tag segíti. A képzés, szemléletformálás munkacsoportban Tóth Csaba alelnökkel dolgozom, aki a LEGO Manufacturing Kft. HR-igazgatója. Főbb céljaink a műanyagipar képviseletének erősítése a közép- és felsőfokú képzésekkel kapcsolatos jogalkotásban, valamint a műanyagok társadalmi megítélésének javítása. Emellett az MMSZ nagyban segíti a felsőoktatást megfelelő ipari partnerek, alapanyaggyártók és feldolgozók ajánlásával, statisztikai adatok szolgáltatásával.
Polimerek és a körkörös gazdaságban
„Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga” elnevezésű konferenciasorozatot tíz évvel ezelőtt indította útjára a Magyar Műanyagipari Szövetség. Fő célja a pályaválasztás előtt álló középiskolások tájékoztatása műanyagipar fejlődési irányairól, a társadalom szerepéről a fenntartható fejlődésben. Az idei – április 22-én, a Magyar Tudományos Akadémián tartandó – rendezvény kiemelt témája a polimerek szerepe a körkörös gazdasági modell megvalósításában.
Borítókép: BME Polimertechnika Tanszék
