A világ legmagasabb – a rekordok könyvében bejegyzésre váró – 32 méter magas szódásszifonja, ultramodern csúszdatoronyként várja a megújult Rába Quellébe érkezőket. Jelezve, hogy a több, mint 20 milliárd forintos fejlesztéssel teljesen átalakított és kibővített vízi élménypark a magyar kötődésű értékeket felidéző tematikus vízi élményparkként nyit új fejezetet a győri turizmusban. Így, miközben a gigaszifon Jedlik Ányosra, a szikvíz és a szódavíz magyar feltalálójára emlékeztet, a golyóstoll alakú vízi ágyú Bíró László találmányát idézi, míg a hangszer alakú vízi elemek Kodály Zoltán, a C-vitamin-bár pedig Szent-Györgyi Albert munkássága előtt tiszteleg. A Hungarikumokat idéző tematika atyja, Kovacsics Imre, a létesítmény minősítése kapcsán is megcsillantotta a magyar alkotóerőt: egy korábban nem létező kategóriát alkotva a világ első Hét tengericsillagos vízi élményparkja és gyógyfürdőjeként védette le a 20 éve üzemeltetett Rába Quellét.
Kovacsics Imre ügyvezető igazgató/Fotó: Rába Quelle
„A Rába és a Mosoni-Duna találkozásánál, a belváros szívében, különlegesen szép környezetben elterülő fürdő volt az első, amelynek üzemeltetését 2003-ban, pár hónappal a megnyitás előtt a várossal kötött 25 éves bérleti szerződéssel elnyertünk. Győr városától azóta, még a covid alatt sem kértünk egy forint hozzájárulást sem az üzemeltetésre. Mindig önfenntartó módon üzemeltettük a létesítményt. Úgy, hogy az amortizációból visszaforgatott pénz is a fejlesztéseket szolgálta. Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzatok által üzemeltetett fürdőkkel szemben mi nem számíthatunk arra, hogy ha veszteséget termelünk, a város majd kipótolja a hiányt”- fejti ki Kovacsics Imre.
Számukra ez különösen az első időszakban jelentett komoly kihívást, mert az első Széchenyi Terv keretében megépült fürdők közözött – 50 százalékos állami támogatással – megszületett Rába Quelle esetében is hamar kiderült, hogy bőven vannak hibák.
„A legnagyobb baj az, hogy miközben a termálvíz Magyarország legnagyobb kincse, az önkormányzati üzemelésű fürdők sorsáról a tisztességes szándékú, de a szakmához nem értő képviselők döntenek. A hazai egyetemeken pedig még mindig nincs, ahol a fürdőépítést tanítanák. Így viszont olyanok tervezik a fürdőket, akiknek nincs valódi rálátásuk arra, mire kell figyelni. Az sem véletlen, hogy majdnem minden hazai fürdő nagyjából ugyanazokat az élményelemeket kínálja, mint a többi. Pedig a turizmusban kulcskérdés az egyediség, mert az utazók szemében az az egyik legnagyobb vonzerő” – magyarázza Kovacsics Imre. Aki bár maga is tapasztalat nélkül kezdett a fürdőüzemeltetésbe – a testnevelő tanárként végzett szakember gyógy -, sport és fürdős masszőröket képző céget üzemeltetett -, a győri szerződés elnyerése után komoly energiát fektetett a hazai és külföldi üzemeltetési gyakorlatok tanulmányozásába.
Fotó: A1 Építésziroda Kft.
Nem véletlen, mondja, hogy induláskor a győri fürdő is veszteséges volt, de saját költségen sikerült kijavítani azokat a tervezési is kivitelezési hibákat, amelyek például a kigazdálkodhatatlan energiaszámlákhoz vezettek. Ezt követően a szakembert az ország több fürdőjéhez hívták üzemeltetőnek, vagy szakmai tanácsadónak, de azt tapasztalta, hogy az önkormányzatok sok tekintetben másként képzelik el a fürdőüzemeltetést, mint az, aki a profitorientált működtetésre vállalkozik. A Spa Hungary Holding Zrt. tulajdonosa jelenleg a győri mellett, az agárdi és a bábolnai fürdőt üzemelteti/vezeti.
Győrben az is komoly gondot jelentett, hogy az előzetes ígéretek szerint, a fürdő átadása után folytatódott volna a fejlesztés, amihez azonban elmaradtak a remélt állami források. Így viszont rendkívül komoly versenyhátrányt jelentett, hogy a Rába Quelle nem rendelkezett modern, szabadtéri medencével és élményelemekkel. Ez vezetett oda, hogy miközben a többi fürdő nyáron termelte a legnagyobb bevételt, a Rába Quelle alig termelt hasznot ezen időszak alatt, mert a melegben a győriek máshova mentek fürdőbe.
„Hat évvel ezelőtt történt meg a csoda, amikor miniszterelnök úr a Modern Városok Programját bejelentette. Erre én, a saját költségemen egy olyan fürdőfejlesztési projektet állítottam össze, amivel az akkori polgármestert Borkai Zsoltot megkerestem. Azt mondtam: polgármester úr: tizennégy évet vártam a fürdőfejlesztés következő szakaszára és most leteszem azt a programot, ami nem csak magának a fürdőnek lesz jó, hanem az autóipar mellett egy új iparágat tud megteremteni Győrben. Mert ha ez a projekt megvalósul, biztos, hogy társulnak mellé új szállodák és jönnek még más turisztikai befektetők is. Ezáltal új perspektívát tudunk adni azoknak a fiataloknak, akik a turizmus területén akarnak dolgozni, nyelveket tanulnak, egyetemet végeznek. Amire az volt a válasz: te értesz hozzá, befogadtam”- emlékszik vissza a cégvezető.
Az alapos előkészítő munka után, a szakember által kitalált koncepcióval nyert végleges formát az a terv, amely a Modern Városok Program keretében végül 100 százalékos állami támogatással, több, mint 20 milliárdos fejlesztés eredményeként valósult meg. A covid alatt, 2020-ban megkezdett építkezés, most, a főszezon kezdetére, június közepére fejeződik be. Eredményeként a fürdő egész évben nyitott része a korábbi 7000 négyzetméterről több, mint 11.500 négyzetméterre nő, míg a nyáron üzemelő strand rész 4,5 hektáron terül el és új épületekkel, új medencékkel, új létesítményekkel, csúszdatoronyokkal várja a látogatókat. A Rába Quelle vízi élménypark azonban nemcsak az attrakciókat tekintve lesz különleges, hanem azért is, mert a fenntarthatóságra is gondoltak: miközben a hőellátást a közelben található három termálkút biztosítja a fürdő medencefűtését, épületfűtését és melegvízellátását a hőszivattyúk és hőcserélő beiktatásával, a termálkutak adják majd.
Borítókép: illusztráció/Fotó: A1 Építésziroda Kft.
