Mivel a nagy ember óhaja parancs, Oroszországban elkezdték feltörni az addigi szűzföldeket és orosz ügynökök kezdték el kétségbeesetten járni a környező országokat – így Magyarországot is – tenyészállatokért. Ugyanúgy, mint az Osztrák-Magyar Monarchiában a császár megbízottja egy hintóban a magyar pincéket a jó magyar borokért, felmérendő, melyikből érdemes a császári udvarba is szállítani. Az oroszok általában autóval érkeztek vagy itt béreltek, de néhány éve akadt köztük, akinek így is majdnem egy évébe telt körbejárni a szóba hozható állattartó telepeket. Volt olyan ügynök is, aki nemcsak tenyészállatot, hanem magyar szakembert, know how-t is „importált” Oroszországba. Persze a magyar cégeknek is inkább utóbbi volt az érdekük, mint csak a tenyészállat eladása, hiszen így legalább még egy részt benne lehettek az üzletben.
Putyin egykori óhaja mára megvalósult: tőlünk keletre a szűzföldeket feltörték, a húsból önellátásra rendezkedtek be. Az egykor még éhezéssel is küzdő Oroszországban az idei gabonatermés már rekordszintű lett. Az ország egyes területein még be sem fejeződött az aratás, de az orosz statisztikai hivatal adatai szerint Oroszországban 135,3 millió tonna gabonát takarítottak be idén eddig. Ez jóval felülmúlja a tavalyi, rekordszintű 120,67 millió tonnát, hát még a tavalyelőttit, amikor 104,8 millió tonna gabonát arattak. (A szovjet érában volt egy emlékezetes esztendő, az 1978-as, amikor 127,8 millió tonna gabonát takarítottak be a mostani orosz területről.) Pedig orosz szakértők szerint az idei időjárás nem is kedvezett a mezőgazdaságnak. A vetésterület növelése azonban a tavalyiról 10 millió hektárral 90 millió hektárra, meghozta a várt eredményt.
Az már csak hab a tortán, hogy az Oroszországban megtermelt búza exportára az export árualap fenti bővülése ellenére is számottevően emelkedett 2017. szeptember eleje és október eleje között, ami a más desztinációkból származó búza árát is felhajtotta. A szovjet utódállamban a szeptember elejinél 6-9 dollárral drágábban, FOB paritáson tonnánként 195-196 dollárért, azaz hozzávetőlegesen tonnánként 166 euróért szerződhettek az idei búzaszállítmányokra október elején. Az exportár növekedése egyrészt a rubel leértékelődésével, másrészt a termelők spekulációjával magyarázható. Az oroszországi gazdák ugyanis tetemes mennyiségű terményen adtak túl a betakarítást követően, amelyből kellő bevételre tettek szert folyó munkáik finanszírozásához. Így a megmaradt árut – a későbbi áremelkedésben bízva – készleten tartják.
Az oroszországi és ukrajnai árváltozás az Európai Unióban leginkább a malmi búza romániai/bulgáriai árára hatott, amely tonnánként 9 euróval 166 euróra nőtt egy hónap alatt. Hamburgban a szállítási határidőtől és minőségtől függően a szeptemberinél 4-5 euróval drágábban, 166-190 euróért köthettek szerződést a piaci szereplők az étkezési minőségű terményre októberben. A Rouen-ba szállított malmi búzát 160,7 (+3,5) euróért kínálták ekkor. A takarmánybúza németországi exportára 5 euróval 164 euróra nőtt a megfigyelt periódusban. Eközben a fekete-tengeri kikötőkben FOB paritáson hasonló mértékben, azaz 5 euróval 157 euróra, míg a franciaországi Creil-ben 2 euróval 154 euróra emelkedett a tonnánkénti ár.
Borítófotó: Courtesy of Museum of Russian Icons
