Ez a konferencia arról szól, hogy a kormány versenyképességi stratégiáját megtárgyalja, valójában azonban a gazdaságot nem mi csináljuk, hanem önök – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tárca versenyképességi konferenciáján. A tárcavezető hozzátette, a magyar gazdaságban van egy igény, hogy konvergáljon, az unió átlagának 90 százalékát kellene elérni.
A kormány célja, hogy Magyarországon 2030-ra elérje a GDP-arányos export a 100 százalékot, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölé maradjon. Ehhez azonban logisztika is kell, aminek szerinte kulcságazatnak kell lennie a szállítás szektornak. Hangsúlyozta, a szállítást és biztosítani kell, ha nincs megfelelő autópálya, és vasút akkor az ipar sem tud teljesíteni.
Magyarország egyik legnyitottabb gazdaság, jelentős beruházási rátával. Jelezte, hogy az FDI önmagát is generálja, ez új tőkét jelent az országnak. Nem csak az új FDI számít, hanem a bent lévő profit tartalma is, tette hozzá.
Meg kell találni az együttműködést a külföldi és hazai tulajdonú cégek között
A gazdaság dualitásáról elmondta, hogy a külföldi cégeket kevésbé rángatta meg az energiaválság, teljesen más makrotényezők befolyásolják a magyarországi cégeket.
Meg kell találni az együttműködést, ezt a két gazdaságot egymásba kell tolni
– mondta a miniszter, aki szerint a külföldi vállalatok két és félszer hatékonyabbak, mint a magyarországi irányítású vállalatok.
Ez a fajta dualitás az egyik legnagyobb az unióban, ugyanakkor a tendencia csökken, sokkal rossszabb volt 2010-ben, akkor 3,5-szeres volt a különbség.
Elmondása szerint a kiemelt ágazatok többségében emelkedett a hazai irányítású árbevétel aránya 2010 óta, ez alól a kivétel a kiskereskedelem és a logisztika. Vannak olyan szektorok, ahol tehát még tovább növelhették a részarányukat.
Járműiparban és akkumulátorgyártásban nem akarunk versenyezni a külföldi cégekkel
– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy olyan technológiai tudás van a birtokukban, amivel nem rendelkezünk, de vannak olyan szektorok, ilyen az élelmiszeripar és bankszektor, ahol viszont ez a helyzet nem áll fenn.
Rámutatott: a hazai vállalatok exportértékesítése jelentősen növekedett az elmúlt években, 2022-ben már meghaladta az összes vállalati kivitel negyedét.
Hogyan oldható a gazdaság dualitása?
A miniszter szerint a beszállítói láncba kell bekapcsolni a magyar vállalatokat, minél feljebb helyezkednek el, annál több profitból részesül. Másik kérdés a nemzeti bajnokok kinevelése, piacvezetőnek kell lennie, aki képes kifektetése, tehát nem csak Magyarországon van tevékenysége. Harmadik feltétel pedig a kkv-k megerősítése, akik képesek legyenek szintén exportálni. 15 ezer kkv exportál, őket kell erősíteni.
A negyedik probléma, hogy az itt termelő cégek profitegyenlege még mindig pozitív, ezt jó lenne a miniszter szerint zárni.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország beágyazottságát kell növelni a nemzetközi értékláncokba a hazai tulajdonú vállalatokon keresztül. Hazánkban az elsőkörös járműipari beszálllítói kör, a Tier1 közel 1500 cégel foglal magába, és közel 130 ezer munkavállalót foglalkoztat. A másodkörös Tier 2-es beszállítói körben ettől lényegesen kevesebb céget jelent. Ugyanakkor elismerte, nagyon nehéz bekerülni az elit körbe. A magyar vállalatok egyelőre a Tier 2-től kezdődően veszik fel a versenyt a külföldi vállalatokkal.
Nemzeti bajnokokat kell kinevelni
A miniszter szerint ahhoz képest, hogy 2010-ben még 3 nagy blue chipünk volt, ahhoz képest előreléptünk.
Kiemelte példaként a Hell, Mastergood, Vajda Papír, Richter, Duna Aszfalt cégeket.
Hozzátette, a kifektetésük a szomszédos országokban és a Balkán felé történik, de elindultak Nyugat felé is.
Ismertette: most döntött a kormány arról, hogy szlovén és a lengyel piacra történtő befektetéseket támogatja. Úgy látja, hogy egyre inkább megjelenik a nyugatra történő kifektetés mellett a keleti irány, Azerbajdzsán vagy Üzbegisztán célország lett.
Jelezte, hogy növekszik az expoártólá kkv-k száma, 2010-ben még tízezer volt, ez ma már 15 ezer.
A cikk folyamatosan frissül és itt olvasható.
Címlapfotó: MTI
