Rekorderedményre számíthatnak 2020-ban a biztosítók, ám a koronavírus-járvány hatásai már megmutatkoznak a díjbevételeiken. Eredményességüket egyelőre szépíti, hogy a zárások miatt csökkenő pályán vannak a kárkifizetések is.
Egyre inkább úgy tűnik, 2020 csúcsév lesz a magyar biztosítási piacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a szektorszintű adózott eredmény 65,96 milliárd forint volt szeptember végén, ami 25,9 százalékos növekedés – eszerint árnyalatnyit csökkent csak a szektor profitabilitása a fél év végi, akkortájt meglepetést okozó időszaki növekedéshez képest.
A trendeket elnézve a 2018. évi eddigi rekord, a 72,25 milliárdos profitcsúcs elérése borítékolható.
Fontos azonban látni, hogy a biztosítók profitabilitása meglehetősen eltérő: tavaly a szektor teljes nyereségének több mint 40 százaléka két biztosítóhoz, az Allianzhoz és az Aegonhoz kötődött – igaz, a korábbi évekkel ellentétben csak a CIG könyvelt el veszteséget.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója néhány hete arról beszélt, hogy
a társaságoknál késve jelentkeznek majd a koronavírus-járvány hatásai.
Erre a felületes szemlélő szerint még mindig várni kell, hiszen a díjbevételi oldalon is erősödni tudott a szektor: miközben a második negyedévben éves alapon mindössze kétmilliárd forinttal tudták meghaladni a társaságok a 2019. évi bázisadatot, addig a harmadik negyedévi 284,1 milliárd forintos díjbevétel 4,9 százalékos emelkedés.
Az év első kilenc hónapjának teljesítménye 4,1 százalékos bővülést mutat, ám 2016 óta most fordult elő először, hogy két egymást követő negyedévben is 5 százalék alatti volt a díjbevétel-emelkedés – ráadásul most magasabb infláció mellett sikerült ezt abszolválnia az iparágnak.
Ugyancsak beszédes, hogy a harmadik negyedévben épp a költségkurtításoknak legjobban kitett nem életbiztosítási szegmens muzsikált a legrosszabbul – a 163 milliárdos díjbevétel csupán 3,8 százalékos növekedés.
Termékszintű felbontásban a nem életágban a gépjármű-biztosítások, ezen belül a 2019 hasonló időszakához képest 8,5 százalékos díjbevétel-emelkedést felmutató kgfb-piac volt a húzóerő, míg az életbiztosítási területen egyértelműen a nyugdíjbiztosításoknak áll a zászló: a nyári negyedévben megkötött szerződések 22,4 milliárd forintos értéke csaknem ötödével haladta meg az egy évvel korábbi kontraktusokét, a számok tehát visszaigazolják az öngondoskodás iránti fokozott érdeklődést.
A visszafogott díjbevétel-bővülés ellenére a szektor eredményessége azért emelkedhetett, mert a koronavírus-járvány a károldalon is érezteti a hatását: a leállások és a zárlatok időszakában a kárkifizetések is csökkennek.
Az év első kilenc hónapjában a biztosítók által kifizetett 475,8 milliárd forintos kárösszeg 7 százalékkal marad el 2019 hasonló időszakától. Az MNB statisztikáiban 2018 második fél évében fordult elő utoljára, hogy a bázisidőszakhoz képest két egymást követő negyedévben is csökkent a biztosítók kárráfordítása.
(Borítókép: Khongtham, PuzzlePix/Shutterstock)
