Még az idei év vége előtt megtörténhet a következő évek uniós költségvetését meghatározó jogszabálycsomag elfogadása – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában Zupkó Gábor, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője, aki szerint az eddigi legmagasabb összegű uniós forrás érkezhet majd hazánkba.
A következő évek uniós költségvetését meghatározó jogszabálycsomag elfogadása, az Európai Bizottság reménye szerint, még az idei év vége előtt megtörténhet – árulta el a Figyelőnek nyilatkozva Zupkó Gábor, jelezvén azt is: a többéves pénzügyi keret esetében a tagországok között a politikai megállapodás már júliusban létrejött, de azt a Európa Tanácsnak egyhangú döntéssel még jóvá kell hagynia, megszerezve előtte az Európai Parlament egyetértését is.
A Next Generation EU legjelentősebb eleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében a tanácsi álláspont megszületett, de az annak működését lehetővé tevő hitelfelvételhez még az úgynevezett Saját Forrás Határozatot a Tanácsnak is egyhangúlag el kell fogadnia, illetve számos nemzeti parlamentnek is ratifikálnia.
A jogállamisági feltételrendszerről szóló jogszabálytervezetet a Tanács minősített többséggel fogadhatja el, miután a napokban egyezségre jutott a soros német elnökség az Európai Parlamenttel. Eközben intenzív tárgyalások zajlanak az egyes költségvetési területek részletjogszabályairól a Tanács és a Parlament között, a Bizottság bevonásával – hangsúlyozta az EB képviseletvezetője.
A szakember kitért arra is, hogy az Európai Unió 2021-27 közötti, folyó áron 1211 milliárd eurót kitevő hagyományos költségvetésének csökkenő, de továbbra is legnagyobb része a mezőgazdaság, a gazdák támogatását, illetve a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását célozza.
Mindezt kiegészíti a folyó áron 807 milliárd euróra rugó Next Generation EU költségvetése, ami a tagországok versenyképességét növelő programokat támogatja, illetve tompítja a koronavírus-járvány hatásait. A felmérések szerint mindez az európai polgárok elvárásait, prioritásait is jól tükrözi.
A szakember hozzátette: a hagyományos költségvetési elemek esetében a 2021-27-es magyar országboríték mintegy 34 milliárd eurót tesz ki, ami a magyar GDP mintegy 3-3,5 százaléka évente. A magyar befizetés az EU-s költségvetésbe ennek nagyságrendileg a harmada, a költségvetési egyenleg tehát egyértelműen pozitív.
A magyar országboríték összehasonlító áron mintegy 10 százalékkal marad el a 2014-20 közötti időszak értékétől. Ugyanakkor ez nem Magyarország hátrányos megkülönböztetését jelzi, hiszen az országborítékok csökkenése általánosan jellemző a közösen végrehajtott politikák térnyerése és az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése miatt – húzta alá az EB képviseletvezetője.
A teljes interjú a Figyelőben olvasható.
(Borítókép: Kőhalmi Péter)
