Bejárta a hír a magyar sajtót, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közreadta a magyar állampolgárok vándorlásának összefoglaló friss adatait. A hivatalos statisztika mindig alkalmas arra, hogy megerősítse vagy adott esetben kritizálja a mindenkori kormány munkáját, de a ki- és bevándorlási mutatókra mindez hatványozottan igaz: sokan ugyanis úgy értelmezik, mint egyfajta mérlegét az ország vezetésének, amelyről az állampolgárok a lábukkal szavaznak.
Kivándorlás: pocsék színben tűntetik fel Magyarországot
Ennek megfelelően a 2023-as vándorlási adatokról született cikkekben is éles politikai narratíva látszik.
- Még sosem vándoroltak ki annyian, mint tavaly, 2010 óta már több mint 324 ezren hagyták el az országot
- Menekülnek a magyarok az országból
- Fogy a magyar: már több mint 324 ezren léptek le az országból
- Menekülnek a magyarok az országból, rengeteg ember fordított hátat Magyarországnak
Ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg a friss statisztikáról beszámoló anyagok. Ezekben hosszan taglalják, hogy tavaly 33 700 kivándorló magyart regisztráltak, ez pedig olyan, mintha Mosonmagyaróvár teljes népessége külföldre költözött volna. Sőt, a 2010 óta eltelt 14 évben összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból, ami több mint Debrecen és Nyíregyháza lakosainak száma összesen.
Talán nem kell különösebben magyarázni, hogy mindez meglehetősen pocsék képet fest az országban uralkodó állapotokról. Csakhogy a KSH számai mögé nézve éppen az a konklúzió vonható le, hogy ennek az ellenkezője az igaz és
2010, tehát a második Orbán-kormány megalakulása óta több magyar tér haza Magyarországra, mint amennyi elmegy. Ez nem valamiféle hasraütésen alapuló kijelentés, hanem pontos számok támasztják alá. Lássuk!
Mi az igazság, hány magyar megy el és költözik vissza Magyarországra?
A KSH három külön soron tartja nyilván a magyar állampolgárok vándorlását a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcím-, valamint a NEAK taj-nyilvántartása szerint.
- Az első a külföldön született magyarok bevándorlását,
- a második a Magyarországon született, majd külföldre távozott, de aztán újra hazaköltözötteket,
- a harmadik pedig a kivándorolt magyarokat mutatja.
Az első kettő adat összeadódik, ezek teszik ki az adott év összes bevándorló magyarját. A harmadik különálló szám, ha ezt kivonjuk előbbiből, akkor kapjuk meg az abszolút értékét a vándorlásnak, tehát hogy a vizsgált évben gyarapodott vagy csökkent a magyar lakosság pusztán a be- és kivándorlásnak köszönhetően. Alább a KSH részletes táblázata.
Való igaz, hogy a 2010 óta vizsgált időszakban 2023-ban hagyta el Magyarországot a legtöbb magyar. Igaz, a rekord nem nagyságrendi, hiszen 2014-ben és 2015-ben is hasonlóan alakult a folyamat. Azonban rögtön hozzá kell tenni, hogy tavaly az elmúlt 14 év negyedik legerősebb bevándorlási mutatója született: a 32 650 főnél csak 2022-ben, 2019-ben és 2018-ban költöztek haza többen. Így aztán az előző évben összességében 1050 fővel mentek ki többen, mint ahányan visszatértek. Ez pedig már korántsem tűnik drámainak.
Pláne, ha 2010-től vizsgáljuk az adatsorokat, vagyis a második, a harmadik, a negyedik és részben az ötödik Orbán-kormány mérlegét vonjuk meg. Merthogy ez esetben az derül ki, hogy az elmúlt 14 évben bár 324 179 magyar vándorolt ki (ami nem kevés), ugyanakkor 362 065 már bevándorolt.
Vagyis összességében 2010 óta 37 886 magyarral több költözött Magyarországra, mint amennyi elment.
Szemléltetésképp: ez azt jelenti, mintha egy Szigetszentmiklós vagy Cegléd méretű város jött volna létre. Persze a hazai demográfiai krízis ettől még nem szűnt meg, sőt. Azonban azt állítani, hogy a magyarok menekülnek Magyarországról, finoman szólva sem fedi a valóságot.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: Shutterstock
