A tüntetés nem hozta lázba az embereket, alig néhány száz résztvevő volt, hiába voltak jelen ellenzéki politikusok, köztük Karácsony Gergely is. Az akció politikai haszonszerzésre irányul, ugyanis az átalakítás semmilyen formában nem csorbítja a függetlenséget vagy a kutatói szabadságot, csupán a finanszírozási rendszer átalakítása van terítéken.
Az ellenzéki hangulatkeltés már csak azért is hiteltelen, mert az MTA-t hogy, hogy nem, épp a Gyurcsány-kormány akarta a „földdel egyenlővé tenni”, ahogy arról az akkori gazdasági miniszter, Kóka János 2006-os nyilatkozata is árulkodik: „az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni".
Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter már korábban elmondta: az átszervezések nem érintik a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét, hiszen azt az Alaptörvény garantálja. A miniszter ugyanakkor legitim igénynek tartja, hogy a társadalom érdekét szolgáló kutatásokat támogassanak közpénzből. Az eddigi modell, mely szerint az Akadémia maga dönti el mit akar kutatni sem az EU-ban, sem az Egyesült Államokban nem számít bevett módszernek.
Az MTA javaslatait a miniszter nem tartja elfogadhatónak, ugyanis az egyik arról szól, hogy halasszák el egy évvel a módosítást, ugyanakkor ez idő alatt semmi nem változna. A másik javaslat volt, hogy az intézethálózat fenntartására jutó húszmilliárd forint maradjon az MTA-nál, de ez meg azt az elvet sértené meg, miszerint a kutatásra szánt összegeket egy helyen tervezzék a jövőben. Palkovics László szerint a kutatóintézethálózat jelenleg nem működik jól, de ennek fenntartása már az MTA-n múlik.
Az ITM keddi közleménye szerint teljesítményalapú finanszírozásra van szükség a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA), mert Magyarország a nemzetközi innovációs rangsorokban és a szabadalmak számát tekintve is lemaradásban van.
Az akadémiai kutatóintézetek beadott szabadalmainak száma igen elenyésző volt az elmúlt években, miközben évente 17 milliárd forintos támogatást kapnak az államtól – írja a közlemény, amely szerint a kormány arra hatalmazta fel az ITM-et, hogy tegye egységessé és hatékonnyá Magyarország teljes kutatás-fejlesztési rendszerét.
A Professzorok Batthyányi Köre által felvázolt és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által üdvözölt alapítványi struktúra olyan megoldást jelenthet, amelyben mind a kormány, mind az MTA köztestülete hatékony és független szakmai testületeknek adja át az irányítási jogokat – olvasható közleményben.
A minisztérium szerint az új működési elvek lefektetéséről még ezen a héten konstruktív párbeszéd kezdődhet. Az átalakítás semmilyen módon nem érinti az MTA köztestületét, annak működését és finanszírozását, az MTA zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosított.
Grüner György a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora is az átalakítás mellett foglalt állást. Szerinte fontos az, hogy a kutatók a társadalom számára hasznos területeken tevékenykedjenek. Az a tény, hogy egy tudós társaság intézethálózatot menedzseljen, a modern világban szinte ismeretlen, márpedig az MTA-nak elsősorban tudóstársaságnak kell lennie.
Az MTA felsőbbrendűségének látszata még a kommunizmusban alakult ki, amikor a szovjetek megszállták hazánkat és (mint minden más intézményt) az MTA-t is átalakították. Az átszervezett Akadémia aztán a kommunista rendszer minden tervét végrehajtotta, a Szovjetunió által sugallt kutatásokat végrehajtotta, társadalomtudományok terén pedig kiállt a „dialektikus és történelmi materializmus” mellett. Kinyilatkoztatta, hogy ez az egyetlen tudományos világnézet, minden más pedig áltudomány, dilettantizmus.
A rendszerváltás se hozott nagy változást az MTA hozzáállásában, az akadémia tagjai továbbra is saját privilégiumaik megtartását tekintették elsődleges célnak. Az Akadémiát sokszor igyekeztek megreformálni a rendszerváltás után, de ezek a kísérletek rendre elbuktak, még akkor is amikor a jobboldalisággal legkevésbé sem vállalható Kornai János közgazdász is megállapította, hogy az MTA-tagság nem tudományos eredményeken, hanem összeköttetéseken múlik.
Kiharcoltak az MTA-nak egy addig ismeretlen köztestületi státuszt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam vonuljon ki a magyar tudomány irányításából, adja oda az MTA-nak a szükséges pénzt, az elköltést bízza rá, ők pedig kétévenként beszámolnak az eredményekről. Így lett az MTA állam az államban.
A magyar kormány ezt az állapotot akarja megszünteti a kutatás-finanszírozási rendszer átalakításával.
Borítófotó: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása ellen tüntetnek az Akadémiai Dolgozók Fóruma Élőlánc a tudományért címmel meghirdetett demonstrációjának résztvevői az MTA székháza előtt Budapesten 2019. február 12-én. (MTI/Koszticsák Szilárd)
