A bevándorláspárti politikusok ideiglenes kedvencének a nemzeti konzultáció ötödik pontja nem tetszett: a terrorizmusért elítélt Ahmed H., aki azáltal lett ismert, hogy több társával együtt is erőszakosan át akarta törni a határzárat, és megtámadta a rendőröket, kifogásolta, hogy neve megjelent a Soros-tervvel kapcsolatos kérdőívben.
Nem elképzelhetetlen, hogy nyugaton a haladó sajtó pezsgőt bontott volna, ha egy jogerősen elítélt migráns kiáll a jogaiért, s a hősies Soros-szervezetek megvédik a jogait, de ez itt Magyarország, ahol a törvények és a lakosság biztonsága az első, nem pedig a rendőrökre támadó migránsok kívánságai.
Ahmed H. úgy gondolja, vagy úgy gondoltatja vele az Amnesty International, hogy a bíróság a nemzeti konzultációs kérdőív miatt ítélte el őt. Azzal az egyszerű és világos ténnyel nem foglalkoznak, hogy Ahmed. H bizony nem azért került a rácsok mögé, mert azt egy darab papír kitalálta, hanem azért, mert erőszakosan viselkedett a határon a rend őreivel.
A Fővárosi Törvényszék első fokon el is utasította Ahmed H. keresetét, így nem részesül a nyolcmillió forintos sérelemdíjban, amiben reménykedett.
A terrorizmusért jogerősen elítélt férfiért persze jobban aggódtak a liberális nyugati politikusok, mint az összes európai történelmi kisebbségért együttvéve. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója küldött is egy levelet több bevándorláspárti képviselőnek, többek között Judith Sargentininek, hogy fogadják be Ahmed H.-t, ha ennyire aggódnak a sorsáért.
Ahmed H.-nak öt napon belül 508 ezer forint perköltséget kell fizetnie az alperesnek, ezen felül a magyar államnak is jár tőle 408 ezer forint.
Hála Istennek, Magyarország nem az elborult liberális világ része: a Lajtától nyugatra Ahmed H. már több millió eurós kártérítéssel a zsebében egyesíthetné a családot az adófizetők pénzéből.
Borítófotó: A 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt elítélt szír Ahmed H. a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen jó hírnév megsértése miatt indított polgári perének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2019. január 17-én. (MTI/Mónus Márton)
