Minden korábbinál nagyobb volt tavaly az előzetes bizonyítási eljárások száma, és idén is élénk érdeklődést tapasztalnak közjegyzői irodákban. Előzetes bizonyítás elrendelése érdekében tavaly 18 százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz, mint egy évvel korábban. Az igazságügyi szakértői kirendelések száma az elmúlt évek átlagát mutatta, három százalékkal maradt el a 2021-es rekordközeli adattól. Közjegyzői irodák idén is hasonló érdeklődést tapasztalnak ezekben a nemperes közjegyzői eljárásokban – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara összesítéséből.
Ezen belül fontos, a közjegyzők évről évre nagyobb szerepet játszanak az építőipari vitában per nélküli lezárásában is. Független igazságügyi szakértő kirendelésére, valamint ténytanúsításra is van igény. Legtöbbször új építésű társasházak és nagyobb családi házak építésénél történt hibák miatt fordulnak az építtetők vagy a tulajdonosok közjegyzőhöz, de előfordul, hogy személyautóban keletkezett komolyabb kárnál vagy orvosi beavatkozás után kérnek segítséget – emelte ki a jelentés.
Az építőiparban gyakori a hibás vagy késedelmes teljesítés, illetve a szavatossági probléma, amely vitát, valamint megegyezés hiányában gyakran hosszadalmas és költséges pereskedést jelent. Egy júliusban közzétett felmérés szerint rossz minőségű kontár munkával minden harmadik építtető kénytelen volt szembesülni. Az okozott kár átlagosan 753 ezer forint volt.
Elkerülhetőek a perek
Mivel utólag nem mindig lehet megállapítani egy-egy probléma okát, ezért a felek gyakran már az építkezés ideje alatt próbálnak bizonyítékot szerezni a maguk álláspontjának alátámasztására. Ezek egy bírósági eljárásban akár döntő jelentőségűek lehetnek, de akár meg is előzhetik a pereskedést.
„Az építőipari vitáknál a közjegyzői eljárásokkal gyakran megelőzhető a pereskedés, ezért egyre többen fordulnak ilyen ügyben közjegyzőhöz. A hibásan vagy késve teljesítő kivitelező ugyanis a közjegyzői okiratokat és a szakértői véleményt látva inkább hajlik a megegyezésre, és belátja, nincs értelme egy bírósági eljárásnak” – fejtette ki Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Az is többször előfordul, hogy már a közjegyzői eljárást sem kell lefolytatni, mert annak kezdeményezése elegendő ahhoz, hogy a vétkes fél elismerje a hibáját és az egyezségre törekedjen.
A közjegyző gépjárműkár és orvosi műhiba esetén is opció lehet
Nem csak az építőipari vitáknál kérik fel a közjegyzőket igazságügyi szakértő kirendelésére vagy előzetes bizonyításra. Például egy nagyértékű gépkocsinál vagy teherautónál nem mindegy, hogy gyártási hiba, a hiányos karbantartás vagy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre a motor, amelynek javítása többmilliós tétel lehet. Egy költséges fogorvosi beavatkozás után is szükség lehet közjegyző által kirendelt független igazságügyi szakértőre. Ténytanúsítást is sokféle esetben kérnek a közjegyzőktől, például internetes zaklatásnál, szerzői jog megsértésénél, de akár pályázatbontásnál vagy éppen egy sorsolásnál is. A közjegyző ilyen esetekben is hitelesen tanúsíthatja például, hogy valóban zaklatnak, fenyegetnek valakit vagy sajátként használták fel más szellemi tulajdonát az interneten.
Hangsúly a tényszerűségen
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint vitás ügyben a közjegyzőnél számos esetben lehet eljárást kezdeményezni. Előzetes bizonyítás keretében alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is: egy közjegyző például tarthat helyszíni szemlét vagy okiratokat tekinthet meg. Kirendelhet igazságügyi szakértőt is, aki meg tudja állapítani, mi okozta az adott problémát, például egy beázást egy újépítésű házban, így a tényeket előidéző, illetve kiváltó okok is feltárhatók a szakértői eljárás alatt. Az előzetes bizonyítás során a közjegyző ugyan nem értékelheti a bizonyítékokat, nem dönthet a felek közötti jogvitákban, azonban az így nyert bizonyítékok, például az igazságügyi szakértői vélemény, a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatóak, akár perdöntőek is lehetnek.
Ténytanúsítás keretében leírást, fényképet, videofelvételt készíthet a közjegyző az általa tapasztaltakról, és mindezt közokiratba foglalva tanúsíthatja, hogy az adott pillanatban például elkészült-e már a tető vagy még a falak sem álltak, ami a késedelmes teljesítésnél lehet döntő fontosságú. A közjegyző nem vonhat le következtetést és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes. A közjegyző a tanúsítványban hitelt érdemlően rögzítheti a cselekmény megtörténtének helyét, idejét és módját, illetve a tény fennállását, ennélfogva a ténytanúsítás során a hangsúly valóban a tényszerűségen van.
Borítókép: Németh András Péter NAP Szabad Föld
