Dr. Polyánszky T. Zoltán, Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletág-igazgatója az M1-en elmondta: nem számít arra, hogy eget rengető változások következnek be a következő uniós költségvetési ciklusban. Az Európai Bizottság a tárgyalássorozatok elején előáll különböző ötletekkel, amelyek rendszeresen szigorúbb feltételekről beszélnek, de az egyeztetési folyamat végére felpuhulnak. Úgy kell tehát elképzelni, hogy a bizottság erősen indít, aztán a tagállamok elmondják az igényeiket, a végén pedig létrejön a jó kompromisszum – mutatott rá.
Hozzátette, valóban pedzegeti az EB, hogy ne csak makrogazdasági, hanem politikai feltételei is legyenek az uniós pénzek folyósításának. Ilyenek például a jogállamisággal kapcsolatos vélemények és a migrációs politikában való együttműködés. Véleménye szerint a törekvés nem fog keresztülmenni, mert azt a többéves pénzügyi keretet és feltételrendszert, amely utána hét éven keresztül biztosítja az uniós forrásokat, egyhangúlag kell megszavaznia az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak.
Feltehetően a teljes elosztható összeg is csökkenni fog az Egyesült Királyság kilépésével. A szakértő szerint a forrásokat ezután is a tagállamok, régiók bruttó hazai terméke, foglalkoztatáspolitikai mutatói alapján osztják majd el. Ugyanakkor lehetséges egy kis finomhangolás, felállíthatnak pénzalapokat, amelyek specifikus témákra fókuszálnak. Amit lehet tudni, hogy olyan átfogó stratégia, mint a Lisszaboni Stratégia, vagy az Európa 2020 volt, nem jött létre. Inkább országspecifikus ajánlások mentén fogják a források elosztását a tagállamok felé vezérelni – tette hozzá Dr. Polyánszky T. Zoltán.
Borítófotó: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (b) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. április 17-én. Mellette jobbról Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
