A vállalatok az export révén egy nagyobb piacon vannak jelen, a külpiacon pedig kénytelenek sokkal inkább versenyezni, a tudásra építeni – ez a tudás a hazai piacon is versenyképesebbé teszi őket. Ez biztosítja, hogy nőjön a magasabb hozzáadott érték, ez több bevételt eredményez, ami javítja az ország költségvetési pozícióját, a másik oldalon pedig javítja a vállalat pénzügyi pozícióit
– fogalmazott az MKIK elnöke.
Több forrás jut így újabb technológiákra, magasabb gépesítésre, több pénz jut innovációra és jövedelemre – azaz a cégek így több forrásara tesznek szert. Azok a cégek, akik be tudnak kapcsolódni, a globális értéklánc részévé válnak, ami növeli a cég stabilitását is. Parragh szerint szemléletváltásra van szükség, ami alapvetően gépekre, berendezésekre vonatkozik, holott az exportképességhez jobb menedzsment, jobb munkaszervezés, jobb know-how szervezés, tehát egy sokkal erősebb szellemi háttér szükséges, ami hatékonyabb működést hoz maga után.
Az exportálásnak nagyon erős hatása van a gazdasági növekedésre
– hangsúlyozta Parragh László. Az exportnak felhajtó ereje van a nemzetközi kereskedelemben, jövedelmet termel, így finanszírozhatóvá válik az innováció, valamint egy lépcsőfokkal magasabbra teszi a méretgazdaságosságot. Hozzátette, hogy az export nem csak versenyre kényszerít, hanem a cég is nagyobbá válik, valamint jelentős tőke- és technológia-beáramlással jár együtt.
Kockázatok
Ugyanakkor az exportkitettségnek van egy kockázata is: minél exportorientáltabb egy gazdaság, annál inkább ki van téve a válságoknak. „Minél többet viszek a külpiacokra, ha ott zavarok támadnak, rosszabbodhat az értékesítés.” Parragh szerint ezt a kitettséget úgy lehet csökkenteni, hogy a cégek diverzifikációra törekszenek, azaz több országba, több külpiacra exportál.
A magyar gazdaság exportjának 86 százalékát az EU-ba megy, annak nagy része pedig a Kárpát-medencébe – ha ezek meginognak, az MKIK elnöke szerint súlyos következményei lehetnek a magyar gazdaságra. Szerinte koncentrálni kell a belső fogyasztásra is: ha megbicsaklik az export, a belső fogyasztás még segíthet.
Elemi érdekünk, hogy erősítsük a beszállítói láncokat – fogalmazott Parragh László. Elmondta, hogy az Eximbank ezt felismerte, és már finanszíroz olyan belföldi beruházásokat, ahol egy belföldi cég egy másik belföldinek szállít be, és a végtermék így kerül ki a külpiacokra. Szerinte ma 2-3000 olyan cég van, ami exportképes.
Az evolúciós fokok nem átugorhatók
A gazdaság sokféle -vezérelt lehet: mennyiség, innováció és lehet elsődlegesen belső fogyasztás vezérelt is. A magyar gazdaság egy átmeneti állapotban van: a mennyiségűről a tudásgazdaság felé. Kiemelte, hogy az evolúciós fokokat nem lehet átugrani: ma messze az USA az, ami ezt az összefüggést a legjobban érti és megragadja – elég csak az űrtechnológiára vagy a gyógyászatra gondolni. „Ma az USA állítja elő a világ GDP-jének 40 százalékát, miközben a lakosság arányát nézve nem éri el az 5 százalékot” – fogalmazott az iparkamara elnöke, hozzátéve, hogy Japán is ezen az úton jár, ahogy ma már Kína is.
Hogy ezt Magyarország mennyire fogja tudni kezelni, szerinte nem lesz egyszerű.
„Pontosan tudjuk, hogy a tudásnak akkor lesz létjogosultsága, akkor lesz működőképes, ha összekötjük termelést, a továbbképzéssel és az innovációval.”
Az exportnak és a tudásnak is a fő kérdése a humán tőke, egyáltalán nem az eszköz, hiszen az eszközt a humán tőke állítja elő – hangsúlyozta Parragh László. Szerinte
„rajtunk áll, hogy milyen humán tőkét tudunk létrehozni, és hogyan tudunk elmozdulni a tudásalapú gazdaság felé”.
Címlapkép: Kallus György / VG
