Hónapok óta megy ez a joginak tűnő – de valójában politikai indíttatású – hercehurca, így a következő tanév elsőseinek se tudták meghirdetni a beiratkozást, de tulajdonképpen az egész iskola léte veszélyben forog. Az egész erdélyi magyar közélet tiltakozik, a gyulafehérvári római katolikus érsekség pedig a Vatikánhoz fordult a jelenleg mintegy 400 fős diáklétszámú magyar gimnázium ügyében.
Felszólították a román államfőt, Klaus Johannist is, hogy lépjen közbe a megoldás érdekében, de legújabb állásfoglalásában az erdélyi katolikus főegyházmegye már felhívja az elnök figyelmét: nem hiszi, hogy van esélye a Szentatya jövő évi romániai látogatásának, amíg a meghívó államban sérülnek a katolikus kisebbség jogai. Külön említi a kommunizmus időszakában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályoztatását, illetve újraállamosítását és a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét, amit érthetetlen módon a korrupcióellenes ügyészség robbantott ki. Egyébként az egykor híres marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumot a romániai kommunista hatalomátvétel után magyar és román tagozatú világi iskolává alakították át, épületét pedig államosították, homlokzatára felkerült az új név Unirea (azaz az Erdély Romániához való csatolását jelentő Egyesülés) Líceum. Az 1989-es rendszerváltás után másfél évtizeddel a restitúciós törvény értelmében a római katolikus egyház visszakapta ingatlanát, tíz évvel később pedig régi vágya szerint újraalapította felekezeti gimnáziumát II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium néven. (A Rákóczi nevét még nem használhatják.)
Megfélemlített szülők, játszmában a korrupcióellenes ügyészség
Az új magyar tanintézmény osztályait az első tanévben a magyar református líceum fogadta be, mert a katolikus egyház épületében továbbra is ott volt bérlőként az Unirea gimnázium, ugyanis az egyház visszakapott ingatlanában mindvégig helyet biztosított a vegyes tannyelvű, de román igazgatású iskolának. Tavalyelőtt aztán eljött az ideje, hogy a korábbi megállapodás szerint a két iskola megosztozzon a tantermeken, amíg az Unirea új épületet nem kap a városi önkormányzattól. És ekkor kezdődött el román oldalról a feszültséggerjesztés, a szülők a város hírhedten magyarellenes rendőrfőnökének a támogatásával a bukaresti sajtóhoz fordultak. A nemigazán magyarbarát Florea polgármester pedig azt mondta, a pápának ír levelet, mert a román diákokat kiszorítják az ingatlanból. A bukaresti média egy része pedig már a meg nem nevezett forrásokra hivatkozva korrupciót emlegetett. Tavaly novemberben pedig a már szinte minden lében kanál korrupcióellenes ügyészség eljárást is indított a katolikus iskola igazgatója, Tamási Zsolt és a megyei oktatásért felelős román főtanfelügyelő, Viorel Somesan ellen, azt állítva: annak ellenére járultak hozzá a gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel.
A korrupcióellenes ügyészség más felekezetű szülőket is beidézett, hogy miért pont éppen katolikus iskolába járatják gyermekeiket. Diákokat is ki akartak hallgatni, de akkora volt a felháborodás, hogy végül erről lemondtak. Az iskola jóváhagyási irataiban egyébként lehet, hogy voltak formai hibák, de hol van itt a korrupció? Tény, hogy azóta a tanfelügyelőség nagyon óvatossá vált, vezetői nyilván attól tartanak, hogy ellenük is vizsgálat indulhat, ezért az időközben kinevezett tisztségviselők közül néhányan fel is mondtak, a mostani vezetőség pedig azt sem engedélyezte, hogy a elsőosztályosokat beírathassák a következő tanévre. Erre a magyar szülők beperelték a tanfelügyelőséget, de korábban tüntetést is tartottak több ízben, és a bukaresti oktatási tárcánál is személyesen tiltakoztak. Onnan azt a választ kapták, hogy nem szólhatnak bele az ügybe, mert a marosvásárhelyi iskolahálózat engedélyezése a város vezetésétől s a helyi tanácstól függ. Itt tartunk most. És ebbe az országba hívták meg a pápát, hogy átogatásával is fényezzék 2018-ban Nagy -Románia megalakulásának századik évfordulóját.
