– Hogyan állnak a CEU ügyében a tárgyalások? Egyáltalán most kivel egyeztetnek, New York állammal?
– Az olyan föderális állammal kapcsolatban, mint az Egyesült Államok, a szabályozás előírja, hogy a központi, szövetségi kormánnyal is legyen megállapodás. Ilyen egyezmény létrejött már régebben a magyar kabinet és New York állam kormánya között a CEU-ról. A felsőoktatási törvény módosítása szerint egy ilyen szintű megegyezés most is elég lenne, de nem az Egyesült Államok egyes államai, hanem a központi kormány szintjén. A tényleges, működési megállapodást viszont a CEU ügyében New York állammal, a McDaniel College esetében Maryland állammal, a Bostoni Egyetem miatt Massachusetts állammal kell megkötni. Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, miniszterelnöki megbízott a felelős ezekért az egyeztetésekért. Folynak a tárgyalások.
– A politikai balhét látva ön szerint megérte a felsőoktatási törvény módosítása?
– Nem mindenben volt sikeres a törvénymódosítás kommunikációja, de a sikerre e téren nem is volt sok esélyünk, hiszen szándékos félreértésen alapulnak a támadások.
– A nyelvpolitikai csata arról szól, hogy a tiltakozók azt mondják: a magyar kormány meg akarja szüntetni a CEU-t.
– Ezt mondják, de ez egyszerűen nem igaz. Még az Európai Unió oktatási biztosa, Frans Timmermans kabinetje is azzal fogadott Brüsszelben: ha a magyar állam megszünteti az intézményt, ezután mi lesz az annak folyósított uniós forrásokkal? Meglepődtem, és rögtön tisztáztam a helyzetet: a CEU egy amerikai jogi személy, a magyar kormány nem tudja és persze nem is akarja megszüntetni. De felhívtam a figyelmüket arra is, hogy nagyon nagy probléma lenne az unió rendszerében, ha amerikai jogi személy nyert volna el uniós támogatásokat. Számukra is akkor lett világos, hogy létezik CEU néven egy másik intézmény is, mégpedig egy budapesti, a Közép-európai Egyetem, melynek csak az angol neve egyezik meg a másikkal. A mi felsőoktatási törvénymódosításunk csak az amerikai CEU-t (New York) érinti, hiszen ők külföldi jogi személyként működtetnek egy egyetemet Magyarországon.
– Könnyen el lehet veszni ebben a történetben. De nem gondolja, hogy nagy gond lehet Brüsszelben, ha ők sem értik, mi is pontosan a CEU?
– A félreértés abból is eredhet, hogy a 2015-ös New York-i CEU-jelentésben – talán nem véletlenül – az szerepel: 2005-ben sikeresen akkreditálták magyar felsőoktatási intézményként. De ez nem igaz! Így tehát a New York-i CEU nem ugyanaz, mint a budapesti Közép-európai Egyetem (angol rövidítéssel tehát szintén CEU). Amögött, hogy a két intézményt tudatosan egynek állítják be, ez a sajátos üzleti modell húzódik meg. Egyébként a magyar felsőoktatási szabályozásnak ezzel a struktúrával is meg lehet felelni.
– Ezek szerint a törvény nem Soros György egyeteme ellen született meg?
– Ha ez így történt volna, akkor miért hagyta volna a kormány, hogy a Közép-európai Egyetem tovább működjön? A budapesti CEU megszüntetésére nincs szándék, és a törvény sem vonatkozik rájuk.
– Térjünk át a magyar állami felsőoktatásra. Mit szól ahhoz, hogy Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje megszüntetné a felsőoktatási kancellária-rendszert?
– Amennyiben megnyerik a választásokat, meglesz ehhez a joga. De nagy hibának tartanám ezt a döntést, hiszen ő is közvetlenül tapasztalhatja városában, hogy amióta a Szegedi Tudományegyetemen is dolgozik egy kancellár, sokkal hatékonyabban működik az intézmény. És ez igaz az összes többi egyetemre is. Átláthatóbb lett a működés, kiválóan gazdálkodnak, nincs forráshiányuk.
– Mikor valósul meg az Orbán Viktor miniszterelnök által két éve kitűzött cél, hogy a világ legjobb 200 egyeteme között magyar intézmény is legyen?
– A világ összes egyeteme közül már az első ötszázban benne lenni annyit jelent, hogy az adott felsőoktatási intézmény körülbelül a legjobb 2,5 százalékba tartozik. Tehát nem mondhatjuk, hogy ez „lúzer” csoport. Az ötszázban márpedig hat-nyolc egyetemünk is benne van. Ez a verseny jelentős részben a pénzről szól. A magyar kormány, bár minden tőle telhetőt megtesz, soha nem tud majd annyi forrást fordítani az egyetemekre, mint amennyit például a világelső Massachusettsi Műszaki Egyetem kap. De még a német intézmények sem tudnak ennyit, mégsem lehet azt mondani, hogy a német felsőoktatás nem jó. Ha az a cél, hogy ott szerepeljünk az elsők között, akkor össze kellene szedni az összes költségvetési forrást, odaadni egy egyetemnek, és máris az első helyek egyikére ugrunk. Van erre egyébként példa, a müncheni Lajos Miksa Egyetem az óriási támogatásnak köszönhetően egy év alatt a 120. helyről a 8.-ra került. Úgy gondolom, bárki számára belátható, hogy ezt nem lehet megvalósítani, és nincs is rá szükség.
– Miképpen emelheti a műszaki tanári pálya tekintélyét, hogy nemrégiben a Budapesti Műszaki Egyetemen bérmaximumot vezettek be?
– Azt írtuk elő, hogy az európai uniós projektekben az adminisztratív projektvezető ne keressen többet, mint egy közszférában dolgozó főosztályvezető, a gazdasági irányító pedig maximum annyit, mint egy közszférában tevékenykedő osztályvezető. A szakmai megvalósító viszont kaphasson annyit, amennyit akár a versenyszférában kereshetne. Ez a határozat elsősorban a tanársegédeknek, kutatóknak, adjunktusoknak kedvez. Pont azért döntöttünk így, hogy megállítsuk az elvándorlási folyamatot.
– A fiatalok közül mennyivel mennek többen mérnöknek, mint korábban?
– A műszaki egyetemen egyértelműen nőtt az informatikai hallgatók száma, tíz százalékkal többen jelentkeztek, miközben nem csökkent a többi mérnök szakra jelentkezőké. Ezzel elégedettek lehetünk. Nem kérdés: ha ennél nagyobb emelkedést szeretnénk látni, akkor már az általános iskolában el kell kezdeni a természettudományos tárgyak népszerűsítését.
– A tanárképzésekre többen jelentkeznek, mint korábban?
– Amióta bevezettük az osztatlan képzést, lényegesen növekedett a hallgatói létszám. És dolgozunk azon, hogy a magyar tanárképzés ne diszciplínaalapú legyen, vagyis ne a matematikát tanítsa ahelyett, hogy matematikatanárt képezne.
– Lázár János kancelláriaminiszter azt mondta: át kell alakítani az orvosi oktatást, önálló orvosi egyetemekre van szükség. Ez a folyamat most hol tart?
– Felkértünk egy nagy tekintélyű orvosprofesszorokból álló bizottságot, amely véleményezte a képzési stratégiát. Ők azt mondták, nincs jelentősége annak, hogy az orvosi egyetemek önállóak-e vagy sem. Ugyanakkor az oktatás struktúrája valóban változtatásra szorul. Az elméleti rész nem rossz, a gyakorlati képzésen szükséges módosítani. Nem véletlen, hogy a külföldi hallgatók is csak az első három évben, az inkább elméleti orvosképzésben tanulnak nálunk.
– Figyelembe véve a demográfiai tényezőket: szükség van ennyi egyetemre Magyarországon?
– Ha arra vonatkozik a kérdés, hogy kell-e ennyi egyetemi hozzáférés, azt mondom, igen. Hogy ez külön intézményekben valósuljon-e meg, az már nem biztos, hogy jó ötlet. Amennyiben egy településnek valóban szüksége van helyben valamilyen egyetemi képzésre és diplomás szakemberekre, akkor azt meg kell valósítani, különben a gyerekek elmennek Budapestre vagy a közeli nagyvárosba, és esetleg soha többé nem térnek vissza szülőhelyükre. Önmagában Ózdon vagy Sátoraljaújhelyen nem kell egyetemet működtetni, de ha az ózdi gyerek elmegy Miskolcra, akkor kevesebb eséllyel tér vissza, és Ózdon nem marad mérnök. Ezért az utóbbi helység önkormányzatának a kérésére két kihelyezett képzést indítottunk mérnöki és szociális szakember területen. Ezek jó példák.
– A diákok lemorzsolódásában van változás?
– Vannak pozitív fejlemények. A célunk, hogy az átlagosan 30-35 százalékos lemorzsolódási arány 20 százalékra csökkenjen. Hogy ezt elérjük, erősíteni kell a támogató funkciókat a felsőoktatásban.
– A középfokú oktatásra rátérve: a Klik és a tankerületi rendszer bevált?
– Tavaly szeptember óta működnek a tankerületi központok. Azóta számos olyan probléma szűnt meg, amellyel három éven keresztül szembesülnünk kellett. Most azon kell dolgoznunk, hogy a növekvő forrásokat – az idén 120 milliárddal nagyobbat – olyan struktúrában költsük el, hogy az eredmények még inkább látszódjanak.
– Amióta nem a minimálbérhez igazítják a kezdő pedagógusok bérét, közel annyit keresnek, mint a szakmunkások. Lássuk be, ez azért nem nagy perspektíva egy friss diplomásnak.
– Ez év szeptemberére a tanárok fizetése eléri a diplomások átlagbérének a 80 százalékát. Ez a többi OECD-tagországnál is így van. Azon dolgozunk, hogy a bérstruktúra stabil legyen.
– Az önkormányzatok nem tiltakoztak az iskolák államosítása miatt?
– Nem lenne indokolt, hiszen sehol sem működnek rosszabbul az intézmények, mint korábban. Most indul az általános, közép- és szakképző iskolák felújítási programja, amelynek a támogatási kerete nemcsak a 90 milliárdos uniós forrásból áll, hanem állami pénzeket is fel tudunk használni erre a célra. A pályázatok elbírálása most kezdődik.
– Az emelt és középszintű érettségi rendszerében lesz változás?
– Nem terveztük, de ha a szakma úgy akarja, akkor megfontoljuk.
– 2020-tól a felsőfokú intézményekbe való bekerüléshez nyelvvizsga és emelt szintű érettségi kell. A diákok fel vannak erre készülve?
– Az emelt szintű érettségi esetében nem látok problémát, a nyelvvizsgánál sokkal inkább. Úgy gondolom, ha van elég motiváció, akkor igenis meg tudnak tanulni egy nyelvet a diákok, hiszen erre a közoktatásban minden lehetőségük megvan. Több mint 2000 tanóra alatt, amennyit a közoktatásban nyolc év alatt kapnak, akár két nyelvet is képesek lennének megtanulni…
– Nagyon sokan tiltakoznak az úgynevezett Taigetosz-törvény elfogadása miatt. Mit szól a kritikákhoz?
– Nem tudom, ki nevezte el így ezt a szabályozást, de bocsánatot kellene kérnie az érintettektől, akiket ezzel megbélyegeznek. A módosítás a szakma kérésére került a parlament elé. A BTM-es, vagyis beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek nem betegek. Vannak nehézségeik, amelyekben segíteni kell őket, de szükségtelen a megkülönböztetésük. Képesek arra, hogy teljesítsenek, csak többet kell velük foglalkozni. Ezt szeretnénk elérni a módosítással. Eddig ugyanis sajnos jellemző volt az iskolákban, hogy aki ilyen szituációban felmentést kapott, azzal már nem „kellett” foglalkozniuk a tanároknak. Ezt elfogadhatatlannak tartom.
– Lesz kilencosztályos általános iskola?
– A kilencosztályos általános iskolában kétségkívül több idő jutna a felzárkózásra. De a kormány még nem döntött erről. Amennyiben a szakma egységes álláspontot alakít ki az ügyben, akkor megfontoljuk.
– Ön a vezető nélküli autó fejlesztésének is a kormánybiztosa. Mikor járhatunk ilyen járművekkel?
– Ma már számos gépkocsi képes arra, hogy bizonyos esetben önállóan, emberi segítség nélkül hajtson végre manővereket. Vagyis az önvezető autók megjelenése és elterjedése nem kétséges. Viszont ez számos üzleti modellt is felülír majd. Nem kizárt, hogy a személygépkocsik esetében is a közösségi közlekedésé, nem a saját tulajdonú járműveké a jövő. Ezt még nem tudjuk. A mi célunk az, hogy ebből a „forradalomból” Magyarország győztesen kerüljön ki. Ennek is köszönhető, hogy megépítjük Zalaegerszegen az önvezető autók tesztpályáját.
– Egy összesítés szerint ön volt tavaly az egyik legtöbbet kereső államtitkár. Mégis, aki a versenyszektorban ennyit keresett, annak miért érte meg államtitkári megbízást vállalnia?
– Nem anyagi alapon hoztam meg a döntést 2014-ben. Érkezett hozzám egy felkérés a miniszterelnök úr részéről, és úgy éreztem, hogy aki felelősséget érez a társadalomért, nem mondhat nemet.
– A jövőben mivel foglalkozna szívesebben: maradna államtitkár, vagy visszamenne eredeti szakmájába?
– Végső soron azért mérnök a szakmám.
Megjelent a Figyelő 2017/25. lapszámában.
