Palkovics László kiemelte: az 5G a mobilhálózatok legújabb generációja, jelentőségében messze túlmutat a távközlésen, a technológia katalizátora számos innovatív területnek. Ide tartoznak az IoT alkalmazások, vagy az autonóm járművek, a lehetőségeknek jelenleg csak egy részét ismerjük – mutatott rá.
Hozzátette: az 5G hálózatok kiépítése az eddigiekhez képest más feladatot jelent, részben több kisméretű bázisállomás lesz szükséges a mainál, több frekvenciatartományban.
A miniszter szerint az 5G kiépítésében Magyarországon az államnak meg kell jelenni.
Ha a szolgáltatókkal, a gazdasággal, a piaccal ezt koordináljuk, akkor az infrastruktúra fejlesztése lényegesen gyorsabb lehet – jelentette ki.
A magyarországi viszonyokat tekintve a tárcavezető szerint a legjobb megoldás az 5G kiépítésére a vegyes modell, amelyben az állami és a piaci szereplők különböző területeken megjelennek az infrastruktúra kiépítésében. Hozzátette: azokat a kérdéseket, amelyek a hálózat megjelenésére, a bázisállomások sűrűségére, a működtetésre vonatkoznak, nagyon gyorsan tudják tisztázni. A várhatóan még júliusban elfogadandó 5G stratégia – kormányra vonatkozó része jelentős mértékben erről szól majd – jelezte.
Kitért arra, hogy a németországi 5G frekvenciatender lezárult, amiből német államnak 6,5 milliárd euró bevétele lett, a hálózatot a nyertesnek 2022-végéig kell kiépítenie.
A magyar frekveciatendert gyorsabban le lehet majd zárni, mivel az jobban előkészített, és a magyar frekvenciagazdálkodás fegyelmezett és következetes. Az első 5G szolgáltatások már idén a harmadik negyedévben elindulhatnak, a 26GHZ frekvenciatartományban a nagy kapacitású innovatív szolgáltatások várhatóan 2020 után lesznek elérhetőek.
Fontos eleme a rendszernek a dedikált frekvenciák megtartása egyetemek, iparvállalatok számára. Az ITM átfogó konzultációt kezdett az érintett szereplőkkel a múlt héten annak vizsgálatára, hogy a 26GHZ-es illetve a 2300 MHZ sávban kielégíthetőek lehetnek-e ezek az igények.
Palkovics László kiemelte: egységes állami nyilvántartási-tervezési rendszert kell bevezetni, annak érdekében hogy koordinálni lehessen az 5G kiépülését. Az 5G koalíció meghatározza a területeket, amelyeken az állam segítheti a technológia fejlődését, példaként említette az önvezető járművek területét. Főbb intézkedési javaslatok közé sorolta kormánybiztos kinevezését az 5G fejlesztések koordinálására.
A miniszter előadásában felvázolt menetrend szerint 2020-ban várható az 5G kereskedelmi indulása ipari létesítményekben, 2025-re minden nagyváros és a főbb közlekedési útvonalak lefedése megvalósul Magyarországon.
Bancsics Ferenc, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a koalíció hálózatfejlesztési munkacsoportjának vezetője beszámolt arról, hogy a 700 mhz-es, a 2100 mhz-es, a 2600 mhz és a 3600 mhz es frekvenciasávokban összesen több mint 600 mhz-nyi frekvenciát fognak értékesíteni ebben az évben. A tender időkeretét ambiciózusnak nevezte.
Mácz Ákos, az 5GK szakmai vezetője elmondta: a két éve megalakult 5GK öt munkacsoportjában 155 szakember vesz részt. A tagszervezetek száma a megalakulása óta 73-ra emelkedett.
A keddi ülésen megválasztották az új elnökség tagjait. A kormányzatot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a távközlést Budai J Gergő, a Vodafone vezérigazgató-helyettese, az eszközgyártókat Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója, az informatikát Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a tudományos területet Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja, a szakmai szervezeteket Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, a kamarákat pedig Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke képviseli az elnökségben.
Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter érkezik a Digitális Jólét Program (DJP) által kezdeményezett 5G Koalíció (5GK) plenáris ülésére és konferenciájára, a Várkert Bazárba 2019. június 18-án. (MTI/Balogh Zoltán)
