A 2003-ban alapított díjjal nemzetközi szinten jelentős eredményeket elért tudósok, kutatócsoportok munkásságát kívánja elismerni az intézmény. Az eddigi díjazottak között Craig Venter, aki elsőként írta le az emberi DNS szekvenciáját, az immunrendszer karmesterének tekintett dendritikus sejteket felfedező Nobel-díjas Ralph Steinman, vagy az elhízásért felelős genetikai mechanizmusokat elsőként leíró Sir Stephen O’Rahilly. Ahogyan Mátyus László összefoglalta, a kiválasztás feltétele, hogy kutatásai, felmutatott eredményei révén az emberiség jövője érdekében érjen el kiemelkedő tudományos sikereket.
Az elismerést odaítélő kuratórium értékelése szerint a 2020-ban díjazott Dame Frances Mary Ashcroft is azok közé tartozik, akik az emberiség egésze szempontjából fontos felfedezésre jutottak. Az oxfordi professzor legismertebb kutatási területe olyan fehérjék vizsgálata, melyek kóros működése a cukorbetegség (diabétesz) egyes ritka, örökletes formáinak kialakulásához vezet. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott az, hogy a kutató az újszülött diabétesz területén ért el tudományos áttörést, az eredményeit pedig már alkalmazzák a kezelések során. Az Oxford Egyetem Élettani Intézetét vezető tudós kutatásai az újszülöttkori cukorbetegség hátterét feltárva tette lehetővé az új terápia bevezetését. Felfedezte, hogy a veleszületett diabétesz esetén a kóros állapot azért áll fenn, mert termelődik ugyan inzulin, de az egy genetikai mutációhoz köthető zavar miatt nem tud kijutni a sejtekből.
Fotó: shutterstock
Kutatásai során a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei, az úgynevezett béta sejtek sejthártyájában található ioncsatorna fehérjék közül a K+ csatornák működését vizsgálata. Az általa felfedezett szabályozási folyamat rámutatott arra, hogy egy K+ csatorna típus kulcsszerepet játszik a vércukor szabályozásában. Ez a felismerés vezetett később ahhoz a nagy klinikai jelentőségű felfedezéshez, hogy az újszülöttkori diabéteszes betegek jelentős részében az általa vizsgált K+ csatorna mutációja okozza a betegséget, azaz nem az inzulintermelés, hanem a megtermelt inzulin sejtekből történő kijuttatása szenved zavart. Felfedezése alapján az újszülöttkori diabéteszes betegek mintegy 90 százaléka váltott át az inzulin injekcióról a szájon át szedhető tablettákra. A ma már elfogadott, ajánlott terápia további jelentősége, hogy bár ez is élethosszig tartó gyógyszerezést jelent, a betegek életminőségét nagymértékben javítja. – Nagy elismerés számomra a díj, megtiszteltetés, hogy a Debreceni Egyetem díjazottjai közé kerülhettem, ezáltal pedig egy kitűnő társaság tagja lehetek. Nem egyszemélyben kapom a díjat, hanem azokkal a munkatársaimmal együtt, akikkel közösen dolgoztam és sikerült elérnünk, hogy a betegséggel született csecsemőknél nem inzulin injekcióval, hanem gyógyszeres kezelés révén próbálunk segíteni. Remélhetőleg így rövid időn belül minél több újszülött esetében sikerülhet lelassítani a negatív folyamatokat – fogalmazott az oxfordi professzor.
Amint azt Csernoch László tudományos rektorhelyettes elmondta, ioncsatorna kutatások az egyetemen több kutatócsoportban is folynak, ő maga Kalcium ioncsatornákkal foglalkozik. A rektorhelyettes a Debrecen díj kapcsán közölte, a díjjal nem titkolt cél az egyetem nemzetközi pozícióinak erősítése, közös kutatási területek kialakítása a díjazottakkal.
A professzor az ioncsatornák működési zavarainak kutatásra OXION (Oxford Ion Channels and Disease) néven létrehozott és működtet egy programot, amihez a Debrecen Egyetem is szeretne csatlakozni – közölte Panyi György, a DE Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének vezetője, aki a gyermekkori epilepszia kapcsán maga is K+ ioncsatorna kutatással foglalkozik. A professzor közölte, egyelőre nincs kutatási együttműködés a Dame Frances Mary Ashcroft vezette kutatócsoportokkal, de keresik a lehetőségeket. Ennek érdekében szervezetek egy olyan másfél napos szimpóziumot, ahol az ioncsatorna kutatással foglalkozó PhD-hallgatók bemutathatták munkájukat a professzornak.
Dame Frances Mary Ashcroftot lapunknak nyilatkozva elmondta, jelenleg a 2-es típusú diabétesz kutatásával foglalkozik. Azt szeretné kideríteni, e népbetegségnek számító diabétesz típus esetén milyen kóros folyamatok zajlanak, és hogyan lehet a betegséget a jelenlegi terápiáknál hatékonyabb gyógymódoknál kezelni. – Alacsony kalóriatartalmú diéta, vagy gyomorszűkítő műtét után a béta sejtek cukorbetegséget érzékelnek, miközben lehet, hogy csak a glükózra reagálnak. Jelenleg azt tanulmányozzuk, miért érzékelnek glükózválaszt, és egyben keressük az inzulin kiválasztást serkentésének új terápiás megoldásait is. A professzor úgy nyilatkozott, komoly esélyt lát arra, hogy a Debreceni Egyetem kutatóival, doktoranduszaival közös kutatási területeket találjanak, a fiatal kutatókkal történő együttműködést pedig, különösen inspirálónak ítéli.
Borítókép: Dame Frances Mary Ashcroft/ Fotó: Youtube
