A héten a KSH a munkaerőpiaccal kapcsolatos adatokat hozza nyilvánosságra: szerdán a márciusi kereseti, míg pénteken az áprilisi foglalkoztatási adatok jelennek meg – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, februárban az átlagbérek az előző év azonos időszakához képest mindössze 0,8 százalékkal növekedtek, ám ez az adat csalóka, hiszen a bázisidőszakban a fegyveres és rendvédelmi szervek egyszeri hathavi juttatása (rövidebben: a fegyverpénz) érdemben felfelé módosította az átlagot. E tényező kiszűrésével az átlagkereset növekedése jóval magasabb – hívta fel a figyelmet –, 15,6 százalékos lett volna, ám ez a magas infláció miatt még így is a reálkeresetek 7,8 százalékos csökkenését jelenti. Márciusban vélhetően azon cégek egy része is pótolhatta az év eleji fizetésemelést, ahol ez még korábban nem történt meg, így az átlagkereset növekedése kismértékben gyorsulhatott, de a reálkeresetek változása minden valószínűség szerint ennek ellenére is a negatív tartományban maradt – fűzte hozzá.
Ha a második negyedévben ismét bővül a gazdaság, újból felerősödhet a munkaerőhiány
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Márciusban a foglalkoztatottak száma ismét 4 millió 700 ezer fő fölé emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta négy százalékon stagnált. Ez a foglalkoztatottak számát tekintve rekordközeli szintet jelent, míg a munkanélküliségi ráta ugyan a tavaly évben volt ennél alacsonyabb is (3,3 százalék volt a minimuma), de így sem tekinthető magasnak – ismertette Regős Gábor. Hozzátette, ez egyben kiemelkedő aktivitási szintet jelent, amelyet a megélhetési költségek növekedése mellett az Ukrajnából menekültek munkaerőpiacon való megjelenése magyarázhat. Márciusban a foglalkoztatási adatokban nagyobb változásra nem számítunk, a munkanélküliség néhány tized százalékpontos csökkenése és a munkaerőhiány ismételt fokozódása akkor következhet be, ha a gazdaság teljesítménye ismét növekedésnek indul, amely akár már a második negyedévben is megtörténhet.
A hét legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülése lesz – emelte ki Regős Gábor. Itt kiderül, az elmúlt hónapban bekövetkezett kommunikációs fordulat és a kamatfolyosó tetejének csökkentése után elkezdődik-e a monetáris kondíciók tényleges lazítása, illetve hogy amennyiben ez bekövetkezik, akkor a 18 százalékos effektív kamatláb 50 vagy 100 bázisponttal csökken-e. Bár az előző hónaphoz képest az infláció már érdemben, 1,2 százalékponttal csökkent, valamint a folyó fizetési mérleg szempontjából is kedvező adatok érkeztek, a forint múlt hét végén tapasztalt gyengülése és az uniós források csúszása óvatosságra intheti a jegybankot. Talán valamivel valószínűbbnek tűnik az, hogy a jegybank megkezdi a tényleges lazítást, mint hogy nem – tette hozzá.
Szintén kedden jelenik meg a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatója az áprilisi államháztartási folyamatokról. Az előzetes adatok szerint áprilisban a hiány rekordmagasan, 620 milliárd forinton alakult, míg az év első négy hónapjában a deficit 2710 milliárd forintot ért el. Így az első négy havi hiány már megközelítette az éves előirányzat nyolcvan százalékát. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben ismét a kiadások lefaragására lehet szükség, amely további beruházások elhalasztását eredményezheti. A hiány mérséklésében kismértékben segíthet az is, ha a második félévben a gazdasági aktivitás növekedésnek indul, amely pozitívan befolyásolná az adóbevételeket. A keddi adatközlésből kiderülhet, hogy mi okozta a jelentős áprilisi deficitet, a háztartási energiaköltségek támogatása és az emelkedő kamatkiadások mellett volt-e még valamilyen kiugró tétel.
Ami a nemzetközi színtereket illeti, Regős Gábor szerint az Eurostat adatközlései közül a hétfőn megjelenő márciusi építőipari adatokat érdemes kiemelni. Februárban az ágazat teljesítménye éves alapon az eurózónában 2,3, míg az Európai Unióban 2,1 százalékkal növekedett, de hasonlóan alakult a havi alapú bővülés is. Ugyanakkor az egyes tagországok eredményei között jelentősebb szórás van: éves alapon a legnagyobb növekedést Szlovéniában (17,5 százalék), Ausztriában (17 százalék) és Romániában (10,4 százalék) mérték, míg a legnagyobb visszaesés Magyarországot (11,8 százalék), Csehországot (4,3 százalék) és Finnországot (3,3 százalék) jellemezte – azaz itt visszaköszön az adatokban az uniós források visszatartásának gazdasági hatása, illetve az ez által hazánk számára okozott versenyhátrány, de a csökkenésben szerepe lehetett a magas kamatkiadások és energiaszámla miatti beruházásvisszafogásnak is. A hétfői adatközlésből kiderül, hogy márciusban hogyan alakult az ágazat teljesítménye.
Borítókép:
