Miközben a Nemzetközi Öttusaszövetség az olimpiai programban maradással és anyagi okokkal indokolja a lovaglás lecserélését, a versenyzők és a szakemberek dühösek, mert szerintük éppen így kerül veszélybe a sportág jövője.
Forrong az öttusavilág, miután a nemzetközi szövetség (UIPM) bejelentette, a 2024-es párizsi olimpiát követően a lovaglást más sportágra cseréli. A szervezet indoklása szerint csak így lehet megoldani az olimpiai programban maradást, mert a világméretű fejlődést akadályozza, hogy számos térségben képtelenek biztosítani a megfelelő lóállományt, ezért nem vesznek részt az öttusában, ami veszélyezteti a sportág jövőjét.
Az a leghihetetlenebb, hogy két nap alatt tűnt el a lovaglás a sportágunkból. Olvastunk egy sajtóhírt erről, betettük a csoportunkba, senki sem vette komolyan, erre néhány órával később hivatalos lett. Állítólag az a cél, hogy az olimpia műsorán maradjon az öttusa, de szerintem éppen ezért kerül majd le. Miért néznék egy olyan sportág versenyét, amelynek még hagyománya sincs?
– tette fel a kérdést a VG érdeklődésére Gulyás Michelle, aki felháborítónak tartja, hogy a nemzetközi szövetséget nem érdekelte a sportolók véleménye.
A világbajnoki bronzérmes öttusázó a tokiói olimpián 57 pontot veszített lóháton, ha ez a tusája jobban sikerül, az éremért küzdhetett volna. Ennek ellenére határozottan ellenzi a cserét, mert a lovaglást a sportág egyik szépségének tartja, hiszen ettől kiszámíthatatlan a verseny, nem lehet előre biztosan tudni, melyik állatnak milyen napja lesz, ezzel mindenkinek számolnia kell a rajt előtt.
„Nekem nagyon jó az alkalmazkodóképességem, de egyelőre el sem tudom képzelni, milyen sportágat választanak. Most próbálok inkább rövid távra koncentrálni, hogy ez a szituáció ne legyen rám negatív hatással, mert rettentő kemény két és fél év vár ránk. Mindenki a maximumot adja majd bele, hogy ő legyen az utolsó olimpiai bajnok a hagyományos öttusában, hiszen jól tudjuk, így lehet legendává válni” – jelentette ki Gulyás, aki mindössze 21 éves, az elmúlt hónapokban verekedte be magát az élmezőnybe, azaz a legjobb magyar öttusázók közül őt érinti a leginkább a változás.
Fotó: Pedro PARDO / AFP
A UIPM másik indoka a lovaglás anyagi vonzata, ám az UTE versenyzője szerint ez nem lehet valós szempont:
Minden drágul, magas az infláció, kis túlzással lassan annyiba kerül a futócipőm, mint egy ló.
Ezt erősítette meg a gazdasági lapnak az egyik legjobb magyar lovasedző, aki munkájával fontos szerepet játszott a 2016-os riói olimpia bajnoknője, az ausztrál Chloe Esposito aranyérmében. Czink György elmondta, az öttusában versenyző lovak átlagos értéke 25 és 40 ezer euró között mozog, 25 állattal pedig már megoldható egy olimpia, s ennek bele kellene férnie a nemzetközi szövetség négymillió dolláros költségvetésébe.
Nagyon csalódott vagyok, mert a leglátványosabb és legszebb sportágat veszik ki az öttusából, amely olyan nehéz, hogy sohasem lesz belőle tömegsport. Hiába akarnak például Afrikából bevonzani minél több versenyzőt, ők a lovaglás nélkül sem fognak csatlakozni, hiszen nincs elég medencéjük. A vízilabdát is néhány nemzet űzi magas szinten, mégsem játsszák víz nélkül
– bosszankodott a szakember, aki úgy véli, nem lehet büntetlenül ennyit változtatni egy sportágon, és ez teszi tönkre az öttusát.
Felvetettük, hogy mekkora szerepet játszhatott a döntésben a német Annika Schleu esete, aki toronymagasan vezette a versenyt Tokióban, ám a lova ellenszegült, nulla pontot kapott, így elbúcsúzott aranyérmes álmaitól – a zokogó öttusázó videója bejárta a világot.
„Azért kapták fel a történetet, mert egy német favoritról volt szó, ám ilyen számtalanszor előfordul az öttusában. Arról nem a versenyzők tehetnek, hogy a sportágnak olyan vezetősége van, amelynek fogalma sincs, hogyan kell megrendezni a lovaglást. Schleu esetében például ki kellett volna venni a lovat a kalapból, hiszen már az első körben sem akart ugrani, borítékolható volt a nulla pont. Nem alkalmaztak olyan szakembereket, akik ismerik a sportolókat és a lovakat: az olimpián a koronavírus miatt alig versenyző öttusázóknak feltették az akadályokat a legmagasabbra, húsz centiméterrel az átlagos fölé, nem csoda, hogy gyenge eredmények születtek” – szögezte le Czink György. Erről Gulyás Michelle is beszélt, aki szintén a UIPM hibájának tartja, hogy nem nézett utána a tokiói lóállománynak, és az év legnehezebb vonalvezetésű és akadálymagasságú pályáját állította össze.
Megkeresésünkre Gallai István, a Magyar Öttusaszövetség (MÖSZ) főtitkára elmondta,
a honi szervezet lóállománya 35 állatból áll, és évente kettőt-hármat cserélnek le koruk vagy egészségi állapotuk miatt.
A MÖSZ-höz tartozó lovak 6-7 millió forintba kerülnek, ellátásukra körülbelül 40 millió forintot költenek évente, ám ebben az összegben nem szerepel a patkolás és az állatorvosi kezelések ára – épp a napokban fizettek ki 300 ezer forintot egy izomsérüléssel bajlódó ló kezelésére, azaz a fenntartásuk teljes költsége előre nem kalkulálható.
Gallai hozzátette, valós probléma a sportágban a lovaglás helyzete, nagyon kevés ország képes versenyeket rendezni, példaként az Egyesült Államokat említette, ahol hiába áll rendelkezésre elég ló, a tulajdonosok csillagászati összegű biztosítások megkötését várják el a szervezőktől.
Hogy melyik lesz az ötödik tusa az úszás, a vívás, a lövészet és a futás mellett, arról a UIPM december 10-ig tesz javaslatot a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a végső döntés a pekingi téli olimpia idején születhet meg. Az öttusa lebonyolítási rendje sokszor változott 1912 óta, de sportágat még sohasem cseréltek.
(Borítókép: Grigory Sysoev / Sputnik / AFP)
