Összekuszálta a kiskereskedelmet 2022

Gyorsan összefoglalva, a kiskereskedelmi vállalati szektort a kisebb alapterületű diszkontok és szupermarketek térnyerése jellemezte, a piacon ma a Lidl számít vezetőnek, a társaságot a Spar követi és a Tesco a harmadik a helyezett. Utóbbi 2022-ben kissé visszakapaszkodott, de a régi árbevétel alapján mutatott pozícióját meg sem tudta közelíteni. Az adatok alapján 2022 nem is volt alkalmas az egyes vállalatok és láncok újra értelmezésére, a cégek szemmel láthatóan csak az eddig megszerzett pozícióikat akarták megtartani, többre nem adott lehetőséget az év.

Kiigazított vs nyers

Az elemzők általában a nyers adatokat figyelik a volumen indexek alakulásánál, a kiigazítottak jellemzően az ünnepek és munkaaktivitásokból származó adattorzulást szűrik ki. Szinte mindig van különbség a két adatsor között, de 2022-ben brutálisan nagy különbségek bontakoztak ki, aminek az lehet az oka, hogy a pandémia következtében az említett torzulások egészen más (úgynevezett) bázishatásokat okoztak. A KSH kiigazítatlan volumenindexe szerint nem indult rosszul az év, sőt májusig impozáns növekedést produkált a kiskereskedelmi szektor, a januárt és februárt leszámítva bőven tíz százalék feletti volt a növekedés, sőt ha az első öt hónapot átlagoljuk ez az időszak általában kétszámjegyű növekedést hozott. Nagy jóindulattal még a június is beleférne ebbe a számrendszerbe. Ám júniusban megtört a trend és a 10 százalék feletti növekedés hirtelen visszaesett 5 százalék alá, majd ezt követően minden hónapban fogyott a volumenindex növekedése. (Október és december várakozásairól itt írt bővebben a vg.hu.)

Ugyanakkor az üzemanyag forgalommal együtt számolva októberig megmaradt a növekedés a teljes szektorban. Sőt azt lehet mondani, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek (például ruházat, műszaki cikk, iparcikk, számítástechnika) egészen szeptemberig nagyon jól teljesített. Ezzel szemben az élelmiszer, amely a teljes kiskereskedelmi forgalom (üzemanyag nélkül persze) felét adja, kifejezetten gyengén szerepelt. A nyers adatok szerint kizárólag februárban, áprilisban és májusban mutatott növekedést, a többi hónapban hibahatáron túli gyengülést mutatott. Az október pedig a maga 7,2 százalékos csökkenésével megdöbbentően gyenge volt.

A helyzet persze, hogy a kiigazított és a naptárhatástól megtisztított torzulás mentes adatok mindezt előre vetítették. Csak egy példa: a nyers adatok szerint márciusban 16, áprilisban 15, májusban 12 százalék volumennövekedést mutatott a piac üzemanyag forgalommal együtt. Mind a három hónapban 50-30 százalék között nőtt az üzemanyag ellátás. A kiigazított adatok ezzel szemben márciusban mindösszesen 4 százalék növekedést mutattak a teljes ágazatra vonatkozóan, áprilisban viszont 2,6 százalékos csökkenést jeleztek, májusban pedig 0,3 százalékos visszaesést. A helyzet az, hogy nagyon ritkán fordul elő, hogy a nyers adatok növekedést mutatnak, a kiigazított adatok viszont csökkenést. A titok nyitja az üzemanyag eladásokban rejlik. A nyers adat egyszerű folyóáras számolás, a kiigazított figyelembe veszi az előző évi bázishatást, a fogyasztási aktivitás görbét is beiktatja a számításba. És, ha már a folyóáraknál tartunk: a gyengébb volumen növekedés ellenére az inflációs sokk miatt minden hónapban ugrásszerűen nőtt a szektor bevétele, volt hónap, amikor 15 százalék felett. Ehhez képest tekinthető a gyenge volumen orrbavágásnak.

Online

A pandémia alatt íródott sikersztori végül nem bizonyult regénynek, csak egy kis novellának, ugyanis 2022-ben nagyon veszített a 2020-2021-es lendületéből a webshopok teljesítménye. A bezártság alatt alapszolgáltatásnak számító házhoz szállítás 2022-ben még növekedést mutatott (nem is kicsit), de nyár közepén már látszódott, hogy a vásárlók nem akarnak lemondani a hagyományos kereskedelmi csatornákról és amit lehet a boltokban szereznek be. Finoman szólva az online az élelmiszer piacon háztartási anyagbeszerzésre redukálódott, a nem élelmiszer termékeknél pedig kizárólag költséghatékonysági funkciót töltött be. Praktikusan ez azt jelenti, hogy az élelmiszer rendeléseknél a háztartások elsősorban olyan termékeket rendeltek házhoz, amit cipelni kell, a nem élelmiszernél pedig csak azt rendelték meg a vevők, amikről tudták, hogy a boltban épp nincs leárazva, vagy a webshop abban a pillanatban jó árajánlattal kínálja. Mindezek praktikusak, de a kereskedelemnek ebből sok haszna nem származik, cserébe fenn kell tartania a házhozszállítási rendszerét. Az online piac októberre kissé „megborult” és az év utolsó két hónapjában már az elemzők is jelezték, hogy jó, ha a teljesítmény ugyanaz marad, mint az előző év azonos időszakában. (Az online piacról a vg.hu itt és itt írt részletesen.)

Csökkenő üzletszám

Az önálló vállalkozásokat nem számítva a pandémia kezdetét 126-127 ezer bolt volt a kiskereskedelmi szektorban. Az önálló vállalkozásokkal együtt bőven 160 ezer felett volt a szám. Most (nyári adat) mindennel együtt 153 ezer körüli. Az önálló vállalkozásokat nem számolva 117 ezer üzlet van országszerte, vagyis a láncok röpke két év alatt 10 ezer üzletet vesztettek. Ehhez képest az önálló vállalkozások kevesebb, mint ötezret. Tény, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent az üzletek száma, ám a pandémia hozta kényszerű leállások némileg felgyorsították a folyamatot. Sajnos a 2022-es év sem kedvez a piacnak, vagyis az üzletek számának csökkenés gyorsuló tendencia lesz. A számok azt mutatják, hogy a nem élelmiszer jellegű területen lesz inkább bezárás hullám. Nem csak és kizárólag a vidéket, hanem a nagyobb városokat is érinti az üzletfogyatkozás, ami további nyomást gyakorol majd a kereskedelmi ingatlanpiacra is. Ebből a szempontból 2022 nagy vízválasztó lett a piacon. Ugyanis sok esetben a plázáknak is újra kell értelmezniük a helyzetüket és egészen más stratégiát kell kidolgozniuk záros határidőn belül, hogy fenntartsák a bérlői mixet és azzal megtalálják a vásárlói kört.

Borítókép: MTI