1954-ben még elutasították Eva Cooper keresetét az amerikai bíróságok. Férje negyven évig dohányzott, és az asszony szerint a cigaretta káros hatása miatt halt meg, amelyet titkoltak.
Az RJ Reynolds Tobacco Company jogászai ünnepeltek, a dohányipar sorra nyerte a hasonló pereket. Csaknem háromszázat. Ám fordult a kocka. A Philip Morris irattárában 2004-ben ráleltek egy jelentésre, és abban a cigarettáról úgy írtak, mint „nikotinadagolóról”. Ilyen és hasonló anyagoknak hatására a bíróság bizonyítottnak látta a három dohányipari óriáscég „szövevényes és gyilkos”összeesküvését. Azóta a cégek egyik pert a másik után vesztik el, és jogászaik körében már nincs ok az ünneplésre.
Ötven év kellett ahhoz, hogy kiderüljön, és mindez azért alakulhatott így, mert bizonyos hölgyek és urak összeesküdtek. Akik aligha tudnak olyan kárt okozni, mint az élelmiszeripar moguljainak összeesküvése. A különbség oka abszolút egyszerű. Dohányozni nem kötelező, enni viszont ajánlatos. Ezért globális az a gazság, ahogy a kosztjainkat mérgezik. Részleteit egy jól megírt könyv taglalja. Zöldköznapi kalauz a címe. megokolja a savas esők, a talajpusztulás, mérgezett szennyvíz következményeit.
Igen elgondolkoztatja az embert egy fejezetcím: „Az étel fölött tűnődve”, s benne rögtön az elején látványos táblázat, nehogy elbízzák magukat a vegetáriánusok. Azt jelzi, mennyi nitrát-maradvány van a hagyományos és a biosalátában. Egy németországi felmérés szerint az előbbieknek 60 százalékában találtak növényvédőszer maradványokat, a biosalátáknak csupán 2,9 százalékában, de ez az arány ősszel már erősen közelít egymáshoz.
Mi következik ebből? Az, hogy nincs menekvés. Olyan biogazdaság már sehol nincs, melyet a környezetszennyezés hatásai nem érintek. Hogyan is lehetne? Szennyezett a levegő, a talaj, a talajvíz… Mindenki mérgezett kosztot eszik tehát? Többé-kevésbé azt.
S még nincs vége összeesküvéseknek. Egyik speciális formája javában tündöklik.
Az Amerikába letelepedett horvát mérnök, Nikola Tesla 1901-ben meghívást kapott a bankár Morgan partijára. Tesla fess férfi volt, Morgan egyik lányának is tetszett, de a bankárt az üzlet érdekelte, és Teslában lehetőséget látott. Félretolta hát lányát az útból, és a feltalálót másnapra irodájába hívta. Ott a horvát bemutatta a mai mobiltelefon ősét – mellyel fényképet is lehetett továbbítani –, s ami, tekintve, hogy a hírközlés óriási üzlet volt, Morgan pedig tartós félelemben élt, hogy a beszélgetéseit a konkurencia emberei lehallgatják, hajlandó volt pénzt adni kutatásaira.
Hely hiányában nem részletezem, hogyan fúrta meg a konkurencia, élén Bellel Tesla találmányát. Összefogtak ellene, és Morgan nekik hitt. Elzárta a pénzcsapot, és ezzel száz évre megfosztotta a világot egy korszakos találmány bevezetésétől.
Ráadásul ennek történelmi következménye lett.
1914-ben a német császár vezetékes telefonüzenete későn jutott el a luxemburgi határra, s így hiába szerette volna, már nem tudta megállítani a katonai előrenyomulást. Kitört az első világháború, amelynek vége felé felbukkant a semmiből a káplán Hitler, a kiugrott papnövendék, Sztálin, és a harmatgyönge filozófus, Lenin, akit lezárt vagonban, zsebeiben irdatlan mennyiségű pénzzel – ölében meg egy jól fejlett szifilisszel – küldtek haza Svájcból. Így tervezték a 19. század végén a nagyhatalmak, és így is lett. Ránk zúdult a bolsevizmus és a nácizmus. Előzményeit nagy gondossággal Szolzsenyicin írta meg Lenin Zürichben című könyvében.
Ez lett az emberiség történetének legnagyobb összeesküvése. Folytatását tervezik. Kik? Hol? Mikortól? Isten tudja. Vagy már ő sem?
