Országszerte 18 vidéki reptér megújítása szerepel a kormányzat repülőtér-fejlesztési programjában. Ha ez a szám végleges marad, akkor a fővároson kívüli minden hetedik repülőtér valamilyen célú korszerűsítésére jut forrás. Magyarországon 119 repteret tartanak nyilván.
A VG.hu szerint a stratégia előkészítési fázisban van, az egyes fejlesztési besorolások még módosulhatnak a konkrét üzleti tervek és a megvalósíthatósági tanulmányok megállapításai alapján. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy, a napokban közzétett online előadásában ismertette, hogy a beruházások alapvetően négy koncepció szerint zajlanának.
A komplex fejlesztés a debreceni, a békéscsabai, a kecskeméti, a hévíz-balatoni és a győr-péri légibázist érintené.
Ezeket minősítették eddig a programban a személy- és az áruforgalom szempontjából egyaránt stratégiai jelentőségűnek. Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés a miskolci, a börgöndi, a szegedi és a pécsi (Pécs-Pogány) légikikötőben mehet végbe. Ezt egészíti ki egy korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés (Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak, Szombathely), valamint további sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések (Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény, Bátonyterenye).
A terv végrehajtása egy elvi és egy konkrét cél figyelembevételével folyik:
az előbbi, hogy a hazai gazdasági tevékenységet pénzügyi és környezeti szempontból is fenntarthatóan működtetett légi közlekedési infrastruktúra szolgálja ki,
az utóbbi pedig, hogy lehetővé váljon Magyarország összes megyeszékhelyéről 45 perc utazási idő alatt elérni repülőtéri kapcsolatot üzleti utak esetén.
Ennek kialakításában fontos szerep jut a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), amely meghatározza a teljes és a korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztések koncepcióját. A KKM parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese tavaly nyáron beszélt arról, hogy a kormány szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami Nyugat-Európában már mindennapos, és összefüggésben van a beruházásösztönzéssel.
Magyar Levente akkor azt kérte a megyei jogú városok polgármestereitől,
hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket, vagy a már meglévőket adják át a minisztériumnak.
Azóta a Hévíz-Balaton Airport újra állami tulajdonba került, és a kormány jelezte, hogy kész 51 százalékos tulajdoni részt szerezni a debreceni repülőteret üzemeltető cégben, ha a debreceni önkormányzat és a Debreceni Vagyonkezelő kinyilvánítja eladási szándékát.
(Borítókép: Az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra érkezett utolsó váltás katonáinak repülőgépét vízsugárral köszöntik a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison 2021. június 8-án. (MTI/Ujvári Sándor)
