Temenuzska Petkova azt mondta, hogy a listán ott van az amerikai General Electric (GE), a francia EDF leánycége, a Framatome, az orosz Roszatom, a dél-koreai Korea Hydro and Nuclear Power Co (KHNP), továbbá a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság (CNNC).
A Rosatom, a KHNP és a CNNC mint befektető szerepel a listán, a Framatome és a GE pedig beszállítóként.
A kiírás szerint a szűkített listán szereplők április végéig adhatnak végső árajánlatot.
A bolgár kormány 2020 május 22-éig hirdeti ki a győzteseket, és a 10 milliárd euróra tervezett belenei atomerőmű építése akár már 2020-ban elkezdődhet.
A bolgár parlament tavaly júniusban feltételekkel ugyan, de engedélyezte, hogy a kormány újraindítsa a kétezer megawatt teljesítményre tervezett belenei atomerőmű építésének 2012-ben befagyasztott projektjét.
Bulgáriában egyetlen atomerőmű üzemel.
A Duna mellett fekvő kozloduji erőműben két, egyenként ezer megawatt teljesítményű szovjet gyártmányú reaktor működik, és ezek Bulgária áramtermelésének 33 százalékát adják.
A délkelet-európai állam gázszükségletének 95 százalékát, kőolajfogyasztásának pedig 80 százalékát oroszországi importból fedezi. Bulgária egyetlen olajfinomítója a Lukoil orosz olaj- és gázkitermelő cég tulajdonában áll.
Bulgária 2005-ben hirdetett tendert a Duna parti Belene városba tervezett atomerőműre. A nyertes cég, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport a 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A bolgár kormány 2012-ben azonban befagyasztotta a beruházást, mert nem tudott megállapodni az orosz féllel a kivitelezés költségéről, és nem sikerült nyugati befektetőt találni.
A zátonyra futott ügylet nyomán Bulgária 601 millió euró kártérítést fizetett a Roszatomnak.
Borítókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
