Az elmúlt évtizedben a külföldi munkavállalás, letelepedés terjedésével, a hazai vállalkozó réteg vagyonosodásával nőtt a magyarok külföldi vagyona és a külföldi munkavállalók hazautalásai. Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint 2020-ban, akkori árfolyamon 1175 milliárd forintot utaltak haza, ennek 86 százalékát uniós tagországokból.
A külföldi vagyongyarapodás következménye, hogy egyre több határon átnyúló öröklési ügy van; ilyen például, ha egy uniós állampolgár nem az állampolgársága szerinti országban élt vagy több tagországban is volt vagyona. Egyre gyakoribbak a külföldi vagyonelemek, például részvények, vitorláshajó, nyaraló vagy akár egy Seychelle-szigeteki cégtulajdon. Ilyenkor nemcsak a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyszíne válik kérdésessé, hanem akár az is, hogy melyik ország jogszabályai szerint osztják szét az elhunyt örökségét. Az EU ezért 2015 óta egységesen szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. Az európai öröklési rendelet meghatározza, hogy mikor melyik tagállam hatóságai folytathatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell alkalmazni az öröklésre.
A MOKK Adatkutató Alintézetének összesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a magyarországi közjegyzők. Az ügyek majdnem fele Németországhoz kapcsolódott, 14 százalék Ausztriához, 10 százalék pedig Romániához kötődik. Mintegy 5600 olyan ügy volt, amikor a magyar állampolgár örökös egy másik uniós tagállamban él.
A Magyarországon élő uniós állampolgárok közül a németek készítenek a legnagyobb arányban végrendeletet, őket az osztrákok, a britek és a hollandok követik. 2020-2021-ben, vélhetően a világjárvány miatt, a korábbi átlaghoz képest majdnem háromszor annyian rendelkeztek hagyatékukról. Az európai öröklési rendelet szerint alapesetben az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy mely ország jogszabályai szerint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. Ez azonban nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, állampolgársággal. Ugyanakkor az örökhagyó végrendeletben kikötheti, hogy az állampolgársága szerinti állam jogát alkalmazzák, vagyis egy külföldön élő magyar dönthet úgy, hogy a magyar jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt, akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti.
Örökösödés: a hagyatékok fele Németországhoz kötődik
A magyar határon átnyúló öröklési ügyek csaknem fele Németországhoz kapcsolódott az elmúlt években – ismertette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) csütörtökön az MTI-vel.
