A hadseregek megléte szükséges, nem háborúhoz vezet, furcsa módon a hadseregek hiánya vezet a háborúhoz – kezdte az interjút Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint hadsereg, önvédelmi képesség szükséges a békéhez. Elég nagy baj, hogy Magyarországon ez sokáig nem volt meg, még Nato tagként sem.
A miniszterelnök szerint az orosz hadsereg komoly nehéz háborút vív az ukránokkal és nem tudja őket legyűrni. A Nato ereje nem összehasonlítható Ukrajnával, százszorosa annak.
Nem logikus a feltételezés, hogy Oroszország, ami Ukrajnával nem tud elbánni, az egész nyugati világot hamm bekapná – fogalmazta, hozzátéve, hogy a Nato egy védelmi szövetség. Ő az orosz veszélyre való hivatkozást a háborúba való belépés előkészületeként értékeli.
A miniszterelnök szerint ez két szláv nép háborúja, mindenkinek az lenne az érdeke, hogy ezt a konfliktust elszigetelje, pont úgy, ahogy korábban tette Európa.
Ehelyett folyamatosan sodródunk bele ebbe a konfliktusba, először sisakokat, majd tankokat, most már légvédelmi rendszereket küldenek. Szerinte a német pozíció változásán keresztül lemérhető, hogyan sodródunk bele a háborúba.
Ez egy háborús konfliktus előkészítésének kommunikációs hadjárata – fogalmazott. Szerinte fel kellene tenni a kérdést, hogy mekkora ennek a műveletnek a pénzügyi fedezete.
„Legalább nagyságrendet mondanának, de itt néma csend”, mondta a kormányfő, aki szerint az a legrosszabb, hogy úgy veszünk részt ebben a háborúban, hogy nincsen semmilyen becslésünk.
A legrosszabb a végén, hogy egy katonai összeütközés lesz a vége olyan szereplők között, akiknek atomfegyvere van.
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mi vagyunk az az ország, aki ragaszkodik a Nato-alapokmányhoz a kormányfő szerint, visszautalva arra, hogy a szervezet egy védelmi szervezet. Ugyanakkor a tapasztalata az a nyugati országoknak, hogy jó előre be kell biztosítanunk magunkat, ha megtámadnának minket, arról nem volt szó korábban, hogy a Nato területén kívül bocsátkozik háborúba országokkal. „Mi ezen az állásponton vagyunk, ezeket az érveket nem hajlandóak észrevenni”, mondta hozzátéve, hogy ehhez képest a Nato-ban munkabizottságok azon dolgoznak, hogyan vegyenek részt ebben a háborúban.
A kormányfő szerint a mi helyzetünk furcsa, ott is vagyunk, meg nem is. Erre kitaláltak egy mondást, „nem résztvevők” vagyunk.
Azonban ilyen nem nagyon volt még a Nato történetében, hogy egy ország ragaszkodik a szervezet alapokmányához, de közben nem vesz részt a Nato akciókban. Ennek a helyzetnek a kezelésén most dolgoznak a jogászok.
Az EP-választásokra rátérve azt mondta, hogy ez a választás a háború és békéről szól, minden fontos ügy elé odatolakodik ez a kérdés. Nagy kérdés azonban, hogy az utókor hogyan fogja majd később értékelni ezt a választást, szerinte könnyen lehet, hogy az utókor is a háború és a béke hosszú évtizedekre meghatározó eseményeként értékeli majd. Az amerikai választásnak is ez a tétje, az európai biztonság ugyanis két pilléren nyugszik.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
