Az áprilisi választások eredménye azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. „Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni” – fogalmazott.
A miniszterelnök elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni – fogalmazott.
A külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő jelentős eredménynek nevezte, hogy köszönthették az egymilliomodik új magyar állampolgárt.
Orbán Viktor továbbá azt mondta, felhatalmazást kaptak, hogy kiépítsenek egy új korszakot, egy új rendszert, a politikában egy új, keresztény alapokon nyugvó alkotmányos rendet. Hozzátette, szeptembertől nagy változás előtt állunk.
Ehhez az alap szilárdnak és tartósnak tűnik, nem indokolatlan tehát a korszaképítést megjelölni feladatként – vélte a kormányfő.
Beszélt arról is, hogy az az érték, amit Magyarország egy évben meg tud termelni, 2010 óta több mint 11 milliárddal nőtt. Az elmúlt évek érdemeit is hangsúlyozta: az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot csökkentettük – mondta.
Kiemelte, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010.ben, a bérek 60 százalékkal nőttek, és olyan mutatókban is stabilitást látható, mint az orvosok száma, hiszen több mint háromezerrel több orvos dolgozik ma Magyarországon mint 2010-ben. A folyamatos stabilitást azzal hangsúlyozta, hogy a színházlátogatások száma hárommillióval emelkedett meg, mintegy hétmillióra.
A miniszterelnök a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott, ezeknek tekintetében kétharmados támogatottsággal egy nemzeti kormány nem vállalkozhat kevesebbre, minthogy nagy célokat tűz ki maga elé, olyanokat, amelyek a munkájának értelmet adnak.
Orbán Viktor 2030-ig több nagy célt is megfogalmazott: ezek közül az első, hogy Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni, másodszor azt jelölte meg, hogy az unió az öt legversenyképesebb államai közé tarozzon az ország, példának hozta, hogy gyorsforgalmi utakat ki kell építeni menjenek el az államhatárokig, és itt említette meg az energetikai függetlenséget is.
Készüljön el Paks, szorítsuk vissza a népbetegségeket, építsük fel a honvédséget – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: a legfontosabb az egész Kárpát-medence újjáépítése. Úgy látom a történelmi helyzetet, hogy véget ért a száz év magyar magány korszaka. Vannak erőforrásaink és az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy aki a magyarokkal működik, az jól jár. Van egy ajánlatunk a szomszédaink számára: kössük össze immáron végleg és komolyan az országokat gyorsvasúttal és autópályákkal” – fogalmazott a kormányfő.
Hangoljuk össze a védelmi politikát és a haderőfejlesztést, fektessünk be egymás térségeibe is – szólított fel Orbán Viktor, és megjegyezte, a Kárpát-medencében nagyságrendileg mintegy ezer óvoda felújításához kezdtek hozzá. Hozzátette, kölcsönös tisztelettel és őszinte beszéddel lehetséges Közösen újjáépíteni a Kárpát-medencét.
Az ajánlatunk tehát az, hogy ahelyett, hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel ezt a helyzetet erőforrásként, tekintsünk egymásra erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet és magyarságot, hiszen ez gyarapodást jelent Romániának is – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor rávilágított arra is, hogyha ezzel végeztek, vagy éppen ezzel párhuzamosan fel kell építeni Közép-Európa nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági térségét is. Azt mondta, hogy ez egy sajátos kultúrájú térség, más, mint Nyugat-Európa, és ennek elfogadtatása érdekében öt tézist fogalmazott meg a kormányfő: elsőként azt mondta, hogy minden uniós tagországnak országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, és joga van elutasítani a multikulturalizmust. Másodszor kiemelte: minden országnak joga van védelmébe venni a családmodellt, és minden gyermeknek joga van egy anyához és egy apához. Harmadszor hangsúlyozta: minden Közép-Európai országnak joga van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból fontos piacait, negyediknek említette, hogy minden országnak joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást, ötödször pedig leszögezte: minden uniós országnak joga van ragaszkodni az 1 nemzet 1 szavazat eszméhez.
Borítókép: MTI
