Várhatóan már a jövő héten elindul egy internetes és levélben történő regisztrációs lehetőség, hogy aki kér majd koronavírus elleni oltást, az már most feliratkozhasson, előjegyzésbe vetethesse magát, így az elsők közé kerülhessen, akik hozzájutnak az oltóanyaghoz
– közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Ezzel felmérhető, hányan gondolkodnak azon, hogy beoltatják magukat – tette hozzá.
Azt is elmondta, az oltási terveket már kidolgozták.
Az egyik arról szól, hogy ha van elegendő vakcina és az emberek – önkéntes alapon – jelentkeznek az oltásra, akkor hogyan oldják ezt meg –
ismertette, közölve: 13 ezer helyszínt jelöltek ki a tömeges oltásra. A másik, december-január környékén bevetendő oltási terv azt részletezi, hogy az első körben érkező vakcináknál kiket vesznek előre. Köztük lesznek a védekezésben résztvevők és a leginkább sérülékeny csoportokhoz tartozók – jelezte.
A kormányfő elmondta,
egyelőre nem lát biztató jeleket, egyre többen vannak ugyanis kórházban, az ott kezelt betegek száma hamarosan eléri a tízezret, de az egészségügy állni fogja a sarat, még van mintegy másfélszer ennyi tartalékágy. A miniszterelnök mindenkit óvatosságra intett, hangsúlyozva, „ki kell tartanunk”, és „ha betartjuk a szabályokat, akkor sikerülni fog”.
Jelezte, az egészségügyi, szociális ágazat mellett az óvodai, iskolai dolgozók tesztelése is megkezdődött, és jövő héten indul a második kör. Orbán Viktor egyúttal ismét kérte a magyarokat, ne fizessenek be külföldi síelésre, mert hazatérve szigorú ellenőrzés és karanténszabályok várnak rájuk. Közölte: a kormány 8-10 nap múlva dönt arról, milyen szabályok szerint kell majd élni karácsonykor, újévkor.
Az EU-s büdzsé és válságkezelési alap témájában Orbán Viktor arról beszélt, Brüsszel szerint csak az az ország lehet jogállam, amelyik beengedi a migránsokat, és bevándorlóországgá alakítja a saját hazáját, de „mi ezt nem fogjuk megtenni, ellen fogunk állni, és nem fogadjuk el, hogy ehhez pénzügyi következményeket lehessen fűzni”.
Megerősítette:
az európai válságkezelő alap és a költségvetés létrejöttéhez nélkülözhetetlen a magyar és a lengyel szavazat, „a pozíciónk pedig betonszilárdságú”. „Nem akarok kompromisszumot kötni (…), hanem arról van szó, hogy találjunk egy megoldást”
– mondta, hozzátéve:
most arra kell összpontosítani, hogy a bajba jutott tagállamok pénzhez jussanak, és induljon meg a következő hétéves büdzsé. Megjegyezte: a magyarok és a lengyelek július óta mondják, hogy ehhez lehetetlen hozzákötni a joguralmi kérdéseket.
Arra a kérdésre, tapasztaltak-e a magyarok és a lengyelek megosztására irányuló kezdeményezést, azt válaszolta: próbálnak éket verni az egymással szövetkező országok közé. Pedig Közép-Európában bimbózófélben van egy fantasztikus lehetőségeket magában rejtő együttműködés – mondta, hangsúlyozva: Közép-Európa meg tudja védeni a nemzeti szuverenitást, ami Nyugaton már „kevésbé divatos”. „Mi meg tudjuk védeni a bevándorlástól a saját országainkat”, míg Nyugat-Európa már bevándorlóországokból áll, és Közép-Európa a keresztény hagyományokat, életmódot is meg tudja védeni, Nyugaton viszont „már multikulti van” – fogalmazott.
Összegzése szerint a ma egyik meghatározó történelmi folyamata Közép-Európa újjászületése, a közép-európai államok együttműködése, és a következő tíz év erről fog szólni.
(Borítókép: JOHANNA GERON, Europress/AFP)
